Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Walleshausen Gyula 10. A menzai étkezést megjavítani, a menzát az egyetem vegye saját kezelésébe. 11. Külföldi látogatásra nagyobb lehetőséget kell biztosítani. 12. Az egyetemi felvételnél a felvételi vizsga legyen a döntő. 13. Az egyetemen a tanszékek legyenek önállóak.”198 A Petőfi Kör iránt nagy volt az érdeklődés, s vitái élénken foglalkoztatták mind a dolgozókat, mind a hallgatókat; a kört elmarasztaló párthatározat nem csak felbőszítette, hanem fel is bátorította őket. Ennek hatása az egyetemi DISZ szervezet keretében működő Irodalmi Kör ülésén, október 20-án nyilvánult meg élesen. A hallgatók itt keményen bírálták a DISZ-t amiatt, hogy nem az érdekeiket védi, hanem csupán az MDP-t szolgálja ki. Erre az agrármérnöki cím körüli huzavona adott alkalmat. Már a harmincas években javasolták az „okleveles mezőgazda” helyett a külföldön elterjedt „oki. agrármérnök” elnevezést a képzettség megjelölésére, de az akkori kezdeményezés nem járt sikerrel.199 Most, 1956. október közepén az agráregyetemi hallgatók e kívánságáról a DISZ országos központjában rendezett tanácskozáson a debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatójának ellenállásán zátonyra futott e cím megadására, ami ékesen bizonyította, hogy a DISZ erőtlen az ifjúság érdekének a képviseletére.200 A budapesti bölcsészek, majd a szegedi diákság mozgolódásának a híre eljutott Gödöllőre is. Az ifjúság elhatározta, hogy - még a DISZ és az MDP közreműködésével - Táncsics Vitakört alakít. Az október 22-én este hét órára hirdetett gyűlésen több egyetem küldöttsége is megjelent. Már hat óra-kor megtelt a nagyterem. A gyűlésen Petrányi István tanársegéd, DISZ titkár elnökölt. Az első felszólalások témái az óhajtott egyetemi reform egyes részletkérdései voltak, de néhányan már a trianoni határokon kívüli magyarság sorsát is feszegették. A gyűlés felélénkült, amikor megérkeztek a szegedi egyetemisták küldöttei: Kiss Tamás és Lejtényi András, akik - úgy tűnt - bátorítást is hoztak magukkal. Ettől kezdve kényesebb politikai kérdések kerültek elő: a begyűjtési rendszer, a tsz-ek magyar sajátosságaihoz való igazítás mellett a független külpolitika, a honvédség egyenruhája, a szovjet csapatok jelenléte, a Kossuth-címer, a magyar urán stb.201 A jelenlévő oktatókat mélységesen meglepték e kérdések s az MDP vezetőségének tagjai sem tudtak válaszolni rájuk - de nem is tehették volna egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül. Egyedül az MDP központja mezőgazdasági osztályának vezetője, a reform eszméket messzemenően magáévá tevő Lőrincz József (későbbi egyetemi tanár) igyekezett a szakmai kérdésekre megnyugtató választ adni, de őszintén közölte: a politikai, pontosabban a külpolitikát érintő kérdésekre és azok nemzetközi vonzataira nincs befolyása országunknak. E válaszát nem jutalmazta a hallgatóság tapsa. Itt jelentette be a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola küldöttje, Beck Tibor, hogy náluk már megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) helyi tagszervezete. Biztatta a jelenlévőket, hogy lépjenek ki a DISZ-ből és alakítsák meg a MEFESZ-t.202 Néhányan védelmükbe vették a DISZ-t, de amikor kiderült, hogy a Műegyetemen is megalakult a MEFESZ kilencezer taggal, a jelenlévők „izzó hangulatban megalakították a MEFESZ-t.”203 198 SZIE Lt R-461/57.21. jkv. 1. sz. mell. 199 Magyari Beck Vladimír: Más címet az „okleveles” helyett! In: Gazdatisztek lapja 37 (11) 1934. okt. 1. 10. p. 200 SZIE Lt. R-461/57. II. a, R-609/57. Dauer Frigyes és Struhár Gy. 201 SZIE Lt. R-461/57. 202 Id. Beck Tibor-interjú. Készítette ifj. Beck Tibor 1993-ban. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 525. sz. 56. p. 203 SZIE Lt. R-461/57. II. c. 208
