Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

Tudományegyetem 1635- 1945/50 Története:

Az egyetemet 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombatban alapította. A királyi jóváhagyás szerint az Archiepiscopalis Universitas ekkor még csak két karral (bölcsész- és hittudományi) rendelkezett. Az intézményt a jezsuita rend kezelésére bízta az alapító. A rektor a nagyszombati rendház igazgatója is volt. A karok élén dékánok álltak. Lósy és Lippay érsekek alapítványának köszönhetően 1667-ben a jogi karon is megindult az oktatás. 1769-ben állami segítséggel kezdte meg működését az orvosi kar. A jezsuita rend feloszlatása után (1773) állami kezelésbe került az intézmény, melyet elnevezése is tükrözött (Királyi magyar tudományegyetem). Fontos lépésként (az alapító szándéka szerint) az Universitas az ország fővárosába költözött (1777: Buda, 1784: Pest). Mária Terézia 1780-ban adta ki az egyetem “nagy szabadalomlevelét” (Diploma Inauguraie). Az egyetem élén főigazgató állt, aki a Helytartótanács tanulmányi bizottságának is elnöke volt. A nagyszombati idők consistoriumát az egyetemi tanács (Regius Universitatis Senatus) váltotta fel. A 18. sz. végén alakulnak meg az egyetem szervezetén belül a szakoktatás fontos hazai intézményei (1782: a bölcsész karon az Institutum Geometrico-Hydrotechnikum; 1787: az orvosi karon az Institutum Veterinarum). Az első magyar nyelvű előadások is a felvilágosulás századának végén hangzanak el egyetemünkön (Rácz Sámuel). A fejlődés fontos állomása az abszolutizmus időszakához köthető. A konzervatív szellemű reform haladó intézkedésként megszüntette a bölcsészeti kar előkészítő jellegét és egyenjogúsította azt (1850/1851). Hamarosan megalakult a Tanárvizsgáló Bizottság (1862), mely szervezetében független volt az egyetemtől, s egészen 1949-ig volt jogosult a tanári oklevelek kiadására. A Bölcsészettudományi kar mellett 1870-ben létesült a Tanárképző Intézet, mely szintén 1949- ig működött. Eötvös Loránd 1895-ben alapította meg a párizsi École Normale Superieure mintájára a középiskolai tanárképző kollégiumot (Eötvös József Collegium), mely egy rövid időszaktól eltekintve (1950 és 1956 között nem működhetett) napjainkig a magyar értelmiségiek képzésének fellegvára maradt. 1920-ban alakult meg a Budapesti Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi kar, ám ez szervezetileg sohasem tartozott intézményünkhöz. Az 1921/22-es tanévtől az egyetem elnevezése megváltozott (Budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem).

Szakirodalom:

A/ Összefoglaló, válogatott:- Kazy Franciscus: História Universitatis Tymaviensis Societatis Jesu Tyrnaviae, 1737.

34