Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Máramarosszieet Máramarosszigeti Református Jogakadémia 1837-1920 Története: A máramarosszigeti protestáns iskoláról 1540-től rendelkezünk adatokkal. Mintegy száz éven keresztül az iskola csupán grammatikai vagy alsóbb gimnáziumi jellegű. A 17. században az iskola oktatóinak döntő többsége a Kolozsvári Református Kollégium volt diákjai közül került ki, emellett a nagybányai Schola Rivulinából, a Sárospataki Református Kollégiumból, Debrecenből és Nagyenyedről. Ezért a szigeti iskola a 17-18. században a kolozsvári kollégium egyik partikulájának tekinthető. A 17. század második felében a máramarosi iskolát a protestáns erdélyi fejedelmek (elsősorban Bethlen István és Apafi Mihály) rendszeres anyagi támogatásban részesítették, így kiemelkedett a többi máramarosi koronaváros iskolái közül. Már Apafi idejében elnyerte a humanitási fokozatot, 1670-ben megszövegezték az iskola első törvényeit, majd 1682-től elkezdték vezetni az iskola legrégebbi aláírási könyvét. 1700-ban a tanoda feletti gondnokságot Máramaros vármegye saját hatáskörébe vette át, amely 1753-ig tartott. 1701-ben megérkezett az iskola első külföldi akadémián tanult rektor-professzora, aki a magasabb tudományokat: teológiát, filozófiát, mathezist és görögöt is tanított. Az ö idejében vált az iskola teológiai szemináriummá. A 18. század során a viszonylag nyugodt feltételek közepette gyarapodó szigeti iskola a nagybányai Schola Rivulina, majd pedig a szatmári református gimnázium elsorvadása és nyilvános jellegének megvonása után biztos menedéket nyújtott Ugocsa, Bereg, Szatmár s részben Kővárvidék és Közép-Szolnok egyes körzeteiből verbuválódott tanulók számára. 1797-ben Ilari Péter rektor-professzor tervei alapján teljesen átszervezik az oktatási rendszert. Nyolc osztályt állítanak fel, amely nagyvonalakban megegyezett az 1807-ben kiadott Ratio Institutionis elveivel: I-II. magyar elemi, III-V. latin grammatika, VI. német nyelv, VII. retorika, Vili. poétika. A felső tagozaton négy éves ciklusban a főbb tudományokat két professzor adja elő. 1805-től a Gymnasii Academicii-nak nevezik a tanintézetet, 1813-ban említik először Lyceumként, de ennek általánossá válását 1820-tól datálhatjuk. 1837-ben gróf Buttler János alapítványt létesített a “hazai jog” oktatása érdekében, így Szigeten megindult a rendszeres jogászképzés. A kétéves bölcsészeti alapoktatás után a diákok választhattak, hogy a teológiára vagy a jogra iratkoznak-e be. 76
