Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

iskolát, de a szatmári béke (1711) után az angol protestánsok segítségével sikerült újjáépíteni. Ebben az időszakban alakult ki a kollégium belső szervezete abban a formában, ahogy majdnem kétszáz éven át fennállt: az elemi iskola és a hatosztályos gimnázium után két- három éves filozófiai és két éves teológiai kurzust szerveztek meg. A hatodik gimnáziumi osztályt elvégzők szubszkribáltak, azaz aláírták az iskolai törvényeket, ekkor lettek “diákok”, a coetus tagjai. A diákok számát tekintve a kollégium a 18. század második felétől Erdély legnépesebb felsőbb iskolája volt és diákjainak többsége világi pályára lépett. A nagyenyedi kollégiumnak tehát az erdélyi értelmiség képzésében, mind számát, mind minőségét tekintve kiemelkedő szerepe volt, ami meghatározza helyét az erdélyi felsőoktatásügyben.

Szakirodalom:

A/ Összefoglaló, válogatott:- Tamóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Budapest, 1978.- Váró Ferenc: Bethlen Gábor Kollégiuma. Nagyenyed, 1903.- P. Szathmáry Károly: A Gyulafehérvári-Nagyenyedi Bethlen-Főtanoda története. Nagy- Enyed, 1868.- Trócsányi Zsolt: A nagyenyedi kollégium történetéhez. (1831-1841). Bp. 1957.- Jakó Zsigmond: A nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka (1622-1658) - Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda első korszaka (1623-1636) = Az Országos Széchényi Könyvtár 1974/75-i évkönyve. Bp. 1978.

Források jegyzéke:

C / Forrásismertetés:

A nagyenyedi Bethlen Gábor Tudományos Könyvtár.

“Matricula Studiosorum ill. coll. Ref. Alb. N. Enyedensis 1667-1794.” Ms 243/7. "Catalogus Togatorum” (1) 1763-1820; “Catalogus Togatorum” (2) 1821- 1839. Ms 243/6.

Református Eg’ház Kolozsvári Gyüjtőlevéltára.

"Főkonzisztóriumi Levéltár.”

58