Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
volt a képzés időtartama. Az érseki jogakadémiától 1923-ban megvonták az államsegélyt, ekkortól kizárólag az érsek és a főkáptalan tartotta fönn az intézményt. Az 1940:XXV1II. Törvénycikk a jogakadémiák szerepének korlátozását eredményezte volna, ennek végrehajtására azonban a háborús viszonyok között nem került sor. Az érseki jogakadémia az 1948/49-es tanévben fejezte be működését, mivel az 1945 után a teljes mértékben átszervezett felsőoktatási rendszerben tevékenysége nem volt beilleszthető. Szakirodalom: A/ Összefoglaló, válogatott:- Udvardy László: Az Egri Érseki Joglíceum története 1740-1896 Eger, 1898. Források jegy zéke: C/ Forrásismertetés: Heves Megyei Levéltár Vili. Felsőfokú tanintézetek 1. Egri Érseki Jogakadémia iratai, 1754-1949. 21,96 ifm. Eperjes Eperjesi Ágostai Hitvallású Evangélikus Jogakadémia (1667) 1815-1919 Története: A Lipót-féle abszolutizmus idején az evangélikus egyház, a szepesi városok. Sáros vármegye és néhány mecénás főúr közös elhatározása hozta létre az eperjesi kollégiumot, mely e döntést követő két éven belül, 1667. április 16-ra épült fel. A Kollégium kezdetben tíz évfolyamos volt. és a kilencediktől tanítottak jogi ismereteket. Keretei között főgimnázium, evangélikus teológiai kar és jogakadémia működött, amihez a XIX. század második felétől tanítóképző is csatlakozott. 1864-ben határozták el a jogakadémiai oktatás négyévesre való kiterjesztését. Állami segítség híján Szepes vármegye, Eperjes városa és a Dessewffy család támogatták az Akadémiát, mely a központi hatóságoktól függetlenül, az egyházi autonómiára támaszkodva alakította belső életét, szervezetét. Az oktatás színvonala érdekében tanáraiktól megkövetelték az egyetemi magántanári fokozatot, és lehetőség szerint a külföldön is végzett tanulmányokat. Az intézmény fenntartásának problémái okán az ősi pártfogóság a XIX. század végén a tiszai evangélikus egyházkerülettel lépett szorosabb jogviszonyba. 1892-es szerződéskötésük nyomán a Kollégium kerületi jelleget nyert. A századfordulón működő tíz 51
