Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

A debreceni agrárfelsőoktatás Története:

1868-ban nyílt meg Debrecenben az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Debrecen város egy épülettel és 400 hold termőterület átadásával támogatta az intézmény megalakítását. A tanintézetben 2 év volt a képzési idő. Szervezeti felépítését a mosonmagyaróvári, illetve a keszthelyi agrárintézetek tapasztalatai alapján határozták meg. A tanári kar a tudományos munka mellett vállalkozott a magyar nyelvű tankönyvek megírására is. Az oktatás nyelve kezdettől fogva a magyar volt. 1876-ban -a keszthelyi intézménnyel együtt- a debreceni gazdasági tanintézet felsőfokúból középfokú iskolává vált, s a gazdálkodás gyakorlati oldala került előtérbe az oktatásban. Ennek ellenére a tudományos munka színvonala nem süllyedt le, s újabb szakmai létesítményekkel bővült az intézet (meteorológiai, vegyvizsgáló és dohánytermelési kísérleti állomások). 1901-ben a helyhiányra hivatkozva Pallagra költöztették a Tanintézetet, ahol 1876 óta az alsófokú földműves iskola működött, ami ekkor, negyedszázados fennállás után megszűnt. 1906-ban újabb reformot hajtottak végre a mezőgazdasági szakoktatás területén: a debreceni, a keszthelyi, a kassai és a kolozsvári intézeteket akadémiai rangra emelték, egyúttal egységes szervezeti felépítést határoztak meg számukra. A reform eredményeként felállított Debreceni m. kir. Gazdasági Akadémiára csak középiskolai érettségivel lehetett beiratkozni, a tanulmányi idő 3 évre emelkedett, a végzéskor "okleveles gazda” képesítést kaptak a hallgatók. Az első világháború idején szünetelt a tanítás, az akadémia épülete pedig hadikórházként funkcionált. A forradalmak és a román megszállás idején jelentős károk keletkeztek a berendezésben és a felszerelésben. Csak 1920-tól folytatódhatott az oktatás a rendes kerékvágásban. A két világháború közötti időszakban jelentős fellendülés következett be az Akadémia fejlődésében. Amit az itt folyt tudományos munka és a nemzetközi kapcsolatok szélesedése is igazolt. Mindenek ellenére, amikor 1942-ben a magyaróvári és a kolozsvári gazdasági akadémia főiskolai rangra emelkedett, a Debrecenben (és Keszthelyen) beiratkozott hallgatók főiskolai tanterv szerint kezdjék meg tanulmányaikat. 1944 októberében a nyugati országrészbe menekítették az intézményt. 1945 márciusában Pallagon kezdte meg rövid működését Magyar Mezőgazdasági Főiskola. 1945 szeptemberétől pedig már a debreceni akadémia a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának egyik vidéki osztályaként folytatta működését.

49