Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

végzett hallgatók “okleveles szőlész és kertész” diplomát kaptak, ami egyetemi végzettséggel volt egyenértékű. Doktori cím szerzésére azonban nem nyílt lehetőség. A korszak végére a tanszékek száma 16-ra emelkedett. 1945-ben a főiskola Kert-és Szőlőgazdaságtudományi Kar néven beolvadt a Magyar Agrártudományi Egyetem szervezetébe.

Szakirodalom:

AJ Összefoglaló, válogatott:- Geday Gusztáv- Homyák Márton: Kertészeti Egyetem 1853-1978. Bp.,1978.- 150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003. Szerk.: Zalainé Kovács Éva Bp.. 2003.

B/ Forráskiadványok:- 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből 1. 1895-1944. Szerk.: Szögi László. Bp., 1995. /A Kertészeti-és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai 1. /.

Források jegyzéke:

B/ Segédletek:- Kiss M. - Zsidi V. - Földváriné Kocsis L.: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Levéltára. Repertórium: (1697) 1876-1980. Bp., 1999. /A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 3./. (Benne a MOL-ban található fontosabb iratok jegyzéke).

Testnevelési Főiskola 1925-1945 Története:

A testnevelő tanárok állami intézményben történő oktatásának gondolata az 1909-ben első ízben megrendezett Országos Testnevelési Kongresszuson fogalmazódott meg. A Magyar királyi testnevelési Főiskola felállításáról az 1921 :LIII. törvénycikk rendelkezett. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által jóváhagyott működési szabályzat alapján az intézményben 1925 decemberében kezdődött meg az oktatás. A hallgatók három éves képzési idő után testnevelő tanári diplomát szereztek. 1929 őszétől a két alsóbb évfolyam hallgatói nyolc féléves tanterv' szerint folytatták tanulmányaikat. Az intézmény a kiváló oktatói személyzetnek köszönhetően igen nagy elismertségnek örvendett már a harmincas években. A tudományos kutatás területei közül a sportorvoslás emelkedett ki, 1930-ban nyílt meg az 1. számú Állami Sportorvosi Intézet. A nemzetközi Olimpiai Bizottság 1938-ban olimpiai Kupával tüntette ki az intézetet. A második világháborúban a szakkönyvtár és a sportmúzeum értékes gyűjteményei elpusztultak. A háború után 1946 februárjában kezdte meg újra működést a főiskola.

43