Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)

II. Intézmények

680. csomó 1932-1936 20-164. alszám A Képzőművészeti Főiskola rajztanárjelöltjeinek tiszteletdíja,

713. csomó 1932-1936 65-242. alszám Olasz festők és szobrászok magyarországi útja,

725. csomó 1932-1936 90-1. alszám Színművészeti, képzőművészeti és iparművészeti ösztöndíjak,

728. csomó 1932-1936 913-1. alszám Berni szépművészeti kiállítás,

729. csomó 1932-1936 93-19. alszám Nyomdaművészeti és grafikai kiállítás,

729. csomó 1932-1936 93-49. alszám Művészettörténeti kongresszus Stockholmban,

730. csomó 1932-1936 93-89. alszám Ferrarai festőművészeti kiállítás,

732. csomó 1932-1936 93-194. alszám Művészettörténeti kongresszus Bázelben,

735. csomó 1932-1936 97-18. alszám Magyar Művészet

737. csomó 1932-1936 97-177. alszám Észt képzőművészetről szóló könyvek adományozása,

738. csomó 1932-1936 97-214. alszám Zala György könyvtárának megvétele,

740. csomó 1932-1936 97-436. alszám Ybl Ervin: Lotz Károly művészetéről írott monográfiája kiadásához segély engedélyezése.

K 638 A szombathelyi nyilas VKM iratai 2. csomójában az 1945. évi III. tétel Művészeti és tudományos ügyosztály

K 718 Országos Irodalmi és Művészeti Tanács 1941-1945 0.14 ifm P1626 Magyar Képzőművészek Egyesülete 1913-1949 0.05 ifm.

R 277 A magyar képzőművészet történetére vonatkozó iratok 1792-1949 0.1 ifm

Budapest Főváros Levéltára XVII. 470

172/b A Magyar Képzőművészeti Főiskola Igazoló Bizottsága 3 doboz 1945-1948

A zeneművészeti felsőoktatás 1875-1945 Története:

A Magyar királyi Zeneakadémia 1875. november 14-én kezdte meg működését. Első elnöke Liszt Ferenc, igazgatója pedig Erkel Ferenc volt. 1879-ben költözött első önálló épületébe, a Sugár útra. (mai Régi Zeneakadémia) 1882-ben Hans Koessler meghívásával megindult az orgona és klarinét tanszak, valamint ekkor kezdődött az énekoktatás is. 1884-től működött a hegedű tanszak, amelynek vezető tanára 1886-tól Hubay Jenő volt. 1887-ben az Országos Színészed Tanodával egyesítették Országos Magyar királyi Zene- és Színművészeti Akadémia néven. 1893-tól ismét önállóan működött. A Zeneakadémia 1907-ben költözött jelenlegi épületébe. 1918-ban, a polgári forradalom idején az intézmény főiskolai rangot és nevet kapott. 1925-ben, alapításának 50. évfordulóján felvette alapítójának nevét és Országos Magyar királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elnevezést használta.

Válogatott irodalom:

A/ Összefoglaló válogatott:- Az Országos Magyar királyi Zeneművészeti Főiskola jubileumi emlékkönyve 1875-1925. (Budapest, 1925)- Fejezetek a Zeneakadémia történetéből. Szerk.: Kárpáti János. (Budapest, 1991.)- A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Szerk.: Ujfalussy József. (Budapest, 1997.)

40