Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
megnevezésében már a magyar tannyelvű oktatás visszaállítása (1860) óta használta a műegyetem kifejezést. A működését az 1871/72. tanévvel megkezdő Kir. József Műegyetem volt hazánk első egyetemi rangú technikai tanintézete, és egyben az első olyan műszaki felsőoktatási intézmény a világon, amely nevében az egyetem megjelölést viselte. Az új egyetem az eredeti elgondolások szerint öt szakosztályra - lényegét tekintve kari szintű szervezeti egységre - tagolódott volna. Azonban közülük kettő csak egy - egy szakosztály részeként állhatott fel. így tehát 1871/72-ben három szakosztályon, az egyetemes, a gépészmérnöki és a mérnöki szakosztályon indulhatott meg az oktatás. Az építészi valamint a vegyészi szakosztályon az 1873/74. tanévben kezdődhetett meg a tanítás. Az előbbi a mérnöki, az utóbbi pedig az egyetemes szakosztállyal közös szervezeti keretben végezte feladatait. Az egyetemes osztályon a műegyetemre beiratkozott és középiskolai érettségivel rendelkező hallgatók kétéves, természettudományi és általános tantárgyakra kiterjedő előképzést kaptak, és csak ezt követően léphettek tovább a hároméves technikai szakosztályok valamelyikére. Az egyetemes osztály kötelező tagozat jellege az 1882/83. tanévtől szűnt meg. 1907-ben a vegyészi és egyetemes szakosztály új neve vegyészmérnöki és egyetemes szakosztály lett. 1914-ben került sor a Kir. József Műegyetem keretén belül a közgazdasági osztály felállítására, amelyen egyéves posztgraduális képzést követően közgazdasági mérnök címet szerezhettek a hallgatók. Szakirodalom: AJ Összefoglaló, válogatott:- Vendl Aladár: A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékének története. (Bp., 1957);- Devics József—Károlyi Zsigmond—Zádor Mihály: A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején. (Bp., 1969);- Hodinka László—Károlyi Zsigmond—Végh Ferenc: A Budapesti Műszaki Egyetem történetének bibliográfiája 1—-2. (Bp., 1969);- Huszty Sándor: A Műegyetemi Nyomda története 1921—1950. (Bp., 1969);- A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának centenáriumi emlékkönyve 1871— 1971. Szerk. Varga József et al. (Bp., 1971);- Holló János—Szabadváry Ferenc: A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának története. (Bp., 1971);- Készéi Pál: A BME településtörténete. Az óbudai káptalani háztól a lágymányosi egyetemvárosig 1782—1871—1971. (Bp., 1971);- A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának centenáriumi emlékkönyve 1871—1971. Szerk. Csűrös Zoltán et al. (Bp., 1972); 32
