Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
magyar lett az oktatás nyelve, s az intézmény a Pesti m. kir. Állatgyógyintézet nevet használta. A kiegyezést követően felgyorsult Magyarország gazdasági fejlődése, s ezzel egyidejűleg kiépült a hazai felsőoktatás korszerű hálózata is. 1869-ben a pesti állatgyógyintézet a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól a földmívelésügyi tárca fennhatósága alá került. Az új felügyeleti szerv az állalorvosképzés reformját 1875-re dolgozta ki. Az ekkor elfogadott szervezeti szabályzat végérvényesen bevezette a hároméves tanulmányi időt, s a felvétel feltételeként a hat középiskolai osztály elvégzését szabta. A szervezeti reformmal egyidőben, az ekkortól a M. kir. Állatorvosi Tanintézet nevet viselő intézmény elhelyezése is nyugvópontra jutott. 1881-ben az intézmény végre az állatorvosképzés céljaira épült, modem pavilon-rendszerű épületekbe költözhetett. Az intézmény ma is ezen a telephelyen, a Steindl Imre által tervezett épületekben működik. Az 1890. szeptemberében jóváhagyott szervezeti szabályzat az intézmény nevét M. kir. Állatorvosi Akadémiára változtatta. Ekkor került bevezetésre a négyéves tanulmányi idő, de a felvételi követelmény továbbra is a középiskola hatodik osztályának az elvégzése maradt. Az akadémiai ranggal az intézmény elnyerte a magántanári habilitálás jogát. 1899. februárjától az állatorvosi akadémia M. kir. Állatorvosi Főiskola néven, főiskolai jogokkal felruházva folytatta tevékenységét. Az új szervezeti szabályzat a tanulmányi időt változatlanul hagyta, de a főiskolára történő felvételt középiskolai érettségi bizonyítványhoz kötötte. A főiskola élére Hutyra Ferenc személyében kinevezett rektor került. Az intézmény - a hazai főiskolák közül elsőként - 1906-tól már a doktorrá avatás jogával is rendelkezett. A századfordulóra kialakultak az egyetemi színvonalú magyar állatorvosképzés szervezeti keretei. Az oktatásban tovább erősödött az orvosi szemlélet, a tananyagban domináltak az orvosi tárgyak. A jó tárgyi feltételekhez hasonlóan magas színvonalú személyi feltételek is kapcsolódtak, hiszen Hutyrán több nagyhírű tudós professzor is tanított az állatorvosi főiskolán. Az eredmények elismeréseként az uralkodó 1917-ben - az egyetemeket megillető privilégiummal - a rektorválasztás jogával ruházta fel a főiskolát. Ugyancsak a szakmai munka elismerését jelentette, hogy a minisztertanács 1919. január 30-i határozatában a tudományegyetemekkel, ill. a műszaki egyetemmel egyenrangú intézménnyé emelte a főiskolát. A II. világháború előtt az utolsó jelentős szervezeti átalakulás 1934-ben történt. Az 1934. évi X. törvénycikk a József Műegyetemet, a tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, valamim az 22
