Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Szeeed M. kir. Ferenc József Tudomány F.gyetcm /Szeged/ 1921-1940 Története: Az 1919. esztendő végén a kolozsvári tudományegyetem oktatói karának egy része - miután nem kívánta letenni a román király iránti hüségesküt - a zaklatások elől Budapestre menekült. 1920. márciusában a menekült kolozsvári tanárok a világ valamennyi egyeteméhez intézett emlékiratban tiltakoztak a kolozsvári egyetem működését gátló román atrocitások ellen. Egyúttal megkísérelték a kolozsvári tudományegyetem jogfolytonosságát immáron Magyarországon fenntartani. 1921. március 16-án a m. kir. kormány határozatot hozott a “menekült” egyetem Szegedre költöztetéséről. A magyar nemzetgyűlés ugyanez év május 29-én elfogadta a Ferenc József Tudományegyetem ideiglenes szegedi elhelyezését indítványozó és a fenti minisztertanácsi határozat nyomán beterjesztett törvényjavaslatot. A javaslat az 1921. június 26.-i kihirdetést követően emelkedett törvényerőre. Ez lett az 1921: XXV. törvénycikk. A bethleni konszolidáció nagyhírű kultuszminisztere gróf Klebelsberg Kunó kultúrpolitikai és tudományszervező koncepciójának egyik kiemelt fontosságú eleme volt a szegedi egyetem fejlesztése, valamint a ideiglenes elhelyezés véglegesítése. Ennek jegyében - 1924-ben - közös állami és városi finanszírozással jelentős egyetemi építkezések kezdtek Szegeden. A munkálatok befejezésére hat évvel később, 1930-ban került sor. A fejlődés gyorsasága igen látványos mértékű volt. Az induláskor (1921/22. tanév) a szegedi tudományegyetemen 37, egy évtizeddel később viszont már 62 tanszék működött. Az egyetem tudományos rangjának legkiemelkedőbb bizonyítéka, hogy 1937-ben egy szegedi professzornak, Szent-Györgyi Albertnek ítélték oda az orvosi Nobel-díjat. Az egyetem fennállásának első tíz esztendejében hallgatói létszám is jelentős mértékben növekedett. Az 1921/22-es induláskor 1977 beiratkozott hallgatója volt a szegedi tudományegyetemnek. 1931/32-re ez a létszám a 2,5-szeresére (4921 fő) nőtt. A gazdasági válság lefékezte ezt a biztató fejlődési folyamatot, az 1934/35. tanévben a tanszékek száma 47-re csökkent. A szegedi egyetem kari szervezeti felépítésében is a kolozsvári jogfolytonosság őrzője maradt. Ugyanúgy négy fakultásból (jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, matematikai és természettudományi) állt. 108
