Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Sopron M. (kir.) Bányászati és Krdészeti Főiskola /Sopron/ 1919-1934 Története: A Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere 1919. márc. 1-én kiadott rendeletével a Bányászati és Erdészeti Főiskolát régi székhelyéről, Selmecbányáról Sopronba helyezte át. Ez azért vált szükségessé, mivel Selmecbánya az újonnan létrejövő Csehszlovák állam fennhatósága alá került. Az intézmény oktatói és hallgatói pedig még 1918. nov. 10-én a Magyar Nemzeti Tanácsra tették le a hüségesküt. A tanintézet új székhelyre való menekítése már - jóval a fenti miniszteri rendelet közzétételét megelőzően - 1918. nov. 10-én megkezdődött. Egy hónappal később a mintegy 300 főnyi diákság is elhagyta Selmecbányát. Sopron, mint új székhely kiválasztására a minisztérium és a város közti tárgyalások sikeres befejezését követően kerülhetett sor. A várost és környékét a trianoni békediktátum Ausztriának ítélte, így tervbe kellett venni a főiskola újbóli elmenekítését. A párizsi békekonferencia azonban elfogadta azt a javaslatot, hogy a hovatartozás kérdéséről népszavazás döntsön. A szavazás eredményeként Sopron városa és a környező települések továbbra is Magyarország részei maradtak, ezzel a főiskola továbbköltöztetése is lekerülhetett a napirendről. 1922. febr. 14-én a szakfelügyeleti jogot gyakorló földművelésügyi minisztérium a városi főreáliskola épületét véglegesen átengedte a főiskolának. Ekkortól lett a tanintézet új hivatalos neve m. kir. Bányamérnöki és Erdőmémöki Főiskola. A trianoni Magyarországon a történeti Magyarország erdőterületének alig valamivel többmint 1/10-e maradt, emiatt a főiskolán 1923-ban tantervű reformot dolgoztak ki. A főiskola megkapta a magántanári cím és a doktori fokozat adományozásának jogát, államvizsga helyett pedig 2X4 tantárgyból álló szigorlati rendszert vezettek be. 1928. dec. 28-án felavatták az új főiskolai intemátust, ez megoldotta a hallgatóság elszállásolásának égető gondját is. 1929-ben a szakfelügyeleti jog az FM-től átkerült a VKM-hez. Az új főhatóság a tanintézet bányászati karát 1933-ban a műegyetemhez kívánta csatolni. Ezt ekkor a főiskola vezetése még el tudta hárítani. 1934-ben azonban a főiskolát beolvasztották az újonnan felállított m. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe, mint annak bánya-, kohó- és erdőmémöki karát. 105
