Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 2. (Budapest, 2006)
II. Intézmények
Az erdészképzés két szakon folyt: általános erdészeti és erdőmémöki tanfolyamon. A tanulmányi idő minden szakon három év lett. 1876-ban módosították az akadémia szervezeti és vizsgaszabályzatát: eszerint a diplomaszerzés feltétele a végbizonyítvány, a kétéves üzemi szakmai gyakorlat és az államvizsga lett. A X1X-XX. század fordulóján az oktatás növekvő helyigényének megfelelően jelentős mértékben fejlesztették az akadémiát. 1892-ben átadták az erdészeti, majd 1900-ban a bányászati tanulmányi épületet, emellett korszerű laboratóriumokat is létrehoztak. 5. Magyar Királyi Bányászán és Erdészeti Főiskola Selmecbányán (1904-1918) 1904-től az intézmény Bányászati és Erdészeti Főiskola-ként működik. A tanulmányi idő négy évre emelkedett, a tanulmányi és vizsgarendet megszigorították Az 1913/14-es tanévben a főiskolának már 20 jól felszerelt tanszéke és 580 hallgatója volt. Az I. világháború a főiskola fölfelé ívelő pályáját törte ketté. A hallgatóság négyötöde frontszolgálatra vonult be, közülük félszáznál többen haltak hősi halált Európa harcterein, s ennél is többen súlyos sebesülésekkel vagy embertelen hadifogság után térhettek vissza az alma mater padjaiba. Miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához területére esett, 1918 őszén a főiskola megkezdte elköltözését Selmecbányáról. November 2-án az akadémián maradt Selmecbányái főiskolások a Magyar Nemzeti Tanácsra tették le a hüségesküt, végül december 14-én a hallgatóság nagy része elhagyta a várost. A főiskola, a székhelyre vonatkozó viták után, Sopronba települt át. Az alma mater elnevezése 1922-től Bányamémöki és Erdőmémöki Főiskola. Szakirodalom: A/ Összefoglaló, válogatott:- Bakó Károly (loszerk.): Vivat Academia... Országos Magyar Bányászai és Kohászati Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület. Budapest, 1985. 351 p.- Bartha Dénes - Oroszi Sándor: Selmec, Selmec, sáros Selmec...F.rdészettörténcti Közlemények IV. Budapest-Sopron, 1991. 121 p.- Gyulay Zoltán - Tárczy-Flornoch Antal: Schemnitz als eines der wichtigsten bergbauwissenschaftlichen Zentren Europas im 18. und 19. Jahrhundert = Bergbauüberlieferungen und Bergbauprobleme in Österreich und seinem Umkreis. Festschrift für Franz Kimbauer. (Veröffentlichungen des Österreichischen Museums für Volkskunde, Band XVI. )p. 88-96.- Faller Gusztáv: A selmeczi m. k. bányász- és erdészaakadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870. Selmecz, 1871. Joerges Ágoston. 351 p.- Hoksa Attila - Simon Sándor - Szűcs Ferenc: Egy balek tudnivalói. Selmeci Társaság, Sopron, 1999 101
