Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 365 sok, a szimpátiatüntetések és a sztrájkok. Szent Karácsony napján Pesthy Sándor a következőket jegyezte fel a plébánia naplóban: „Az éjféli szentmisén egy kisgyermek által ajánltattam fel Hazánkat, magunkat és az emberiséget a szerető Gyermek védelmébe. Beigazolódott, amit sejtettem. Rosszabb lett minden, mint volt október 23-a előtt. Kár volt megbontani az egységet és kár volt az ujjhúzás az orosz néppel és annak felségjeleivel. Bizony kár volt beledönteni az országot a nagy gazdasági romlásba. A nép békére vágyik. Közel 200 000 magyar ment ki nyugatra. ” A szabadság- harc eltiprása vegyes érzelmeket váltott ki az „októberi tavaszt” átélő - határon innen és túli - magyarság körében. Sokaknak mérhetetlenül fájt, míg mások fellélegeztek, de szép számmal akadtak olyanok is, akik kívülállóként aggódva és reszketve tekintettek a jövőbe. A plébános 1956 decemberében lejegyzett drámai sorai is erről tanúskodnak: „ Bizonytalanság uralkodik a nép körében. Mit hoz a holnap, csak ezt suttogja a nép. Búcsúzunk egy évtől. Valóban könnyes szemmel, mert van okunk könnyezni és sírni. Akik elindították a lavinát, nyugodtan ülnek nyugaton, és mi, akik itthon maradtunk, rettegünk a bosszútól. És mily iróniája a sorsnak, azok bűnhődnek, akik valóban semmit sem tettek. így búcsúzunk ettől az esztendőtől! Nyugat is máshogyan fogja fel, de mi is. Mi a bőrünkön érezzük és tapasztaljuk október 23-át. Isten óvja ezt a nemzetet még egy ilyen öngyilkosságtól! Még az amerikai elnök is azt mondotta: Minek fog fegyvert olyan kis nemzet, aki nem tudja önmagát megvédeni! No, ábrándozók! Ki vagytok fizetve?! ” Közel két hónapos szünet után, 1957. január 13-án délelőtt 11 órakor ült össze első ízben a zalatárnoki községi tanács testületé, hogy megvitassa az elmúlt időszak eseményeit és a további teendőket. Gombos László elnökhelyettes az első napirend keretében ismertette a falu álláspontját és magatartását az október 23-i, valamint az utána következő időkben. Előadta, hogy a begyűjtési iratok, valamint a birtokívek elégetése nem a község becsületes dolgozóinak volt a kívánsága, hanem ellenséges elemeké, akik az esetet fel akarták használni az ellenforradalmi céloknak. Az sem rajtuk múlott, hogy olyan terveik, mint a terményraktár kifosztása és a begyűjtött kukorica szétosztása nem sikerült nekik, hanem a község vezetőin, akik a válságos helyzetben sem hagyták el a helyüket, védték a falu és az állam tulajdonát képező épületeket és a fontos iratokat. Ezt követően Fehér József vb-titkár az adófizetés megkezdését és az 1956-os adóhátralékok felszámolását, Takács József igazgató pedig az iskolai tanítás mielőbbi beindítását sürgette. Ugyanígy nyilatkozott Virágh Aranka tanítónő is a vakola-orokláni tagiskola kihelyezett pedagógusa.77 Másfél héttel később, az 1957. január 24-én megtartott vb-ülésen Gombos László elpanaszolta, hogy többen kifogásolták az ő pozícióját a vb-irodán. Kérte a tagokat, nyilatkozzanak arról, maradjon-e továbbra is a helyén, vagy önként távozzon. A községi vb azonban egyöntetűn leszögezte: Gombos Lászlót a tanácsülésen titkos szavazással választották meg, tehát teljesen jogosan tartózkodik az irodán és viseli a vb-elnök- helyettesi tisztséget. Minden egyéb más rágalom, és senkinek nincs szándéka őt visszahívni a vb részéről.78 Gombos felszólalásai és a tanács álláspontja is arra enged következtetni, hogy ez idő tájt még senki sem tartott az októberi események utáni felelősségre vonástól. Pesthy Sándor év elejei hangulatjelentése is erről árulkodik: „Nyomott a hangulat, de bizakodó reménység. Talán nem lesz pénzromlás?! A nép csak vásárol mert ettől fél. Van aki már 10 évre megvette a cipőt, csakhogy szabaduljon a pénztől. De nem történt semmi, sőt örvendetes esemény: kezdünk lassan kilábalni a bajból és a nyomorból.” Persze sok mindent elárul bejegyzésének utolsó mondata is: „Hosszú a farsang de tánc nincs, mert nem bíznak az ifjúságban. ” 1957. február 17-én a szülési szabadságról visszatért Horváth Margit kommunista tanácselnök és Borda László járási vb-elnökhelyettes együttes erővel állította fel a székéből Gombos László megbízott vb-el- nököt.79 Ettől a naptól fogva új időszámítás kezdődött a zalatárnoki forradalmárok életében. A megtorlás Kádár János még 1956. november 4-én elhangzott rádiószózatában kijelentette, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány „nem fogja eltűrni, hogy munkásokat bármiféle ürüggyel üldözőbe vegyenek, amiért részt vettek a közelmúlt eseményeiben. ”80 Mint rövidesen kiderült, Kádár szavai nem fedték az igazságot, és a forradalom bukása után rengeteg embert 77 MNL ZML ZKT TÜ jkv. 57. január 13. 78 MNL ZML ZKT VB jkv. 1957. január 24. 79 MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek, Fehér József 1957. 80 1956 Az ENSZ különbizottság jelentése. Angolból fordította Dr. Stankovich Viktor. Budapest, 1989. (a továbbiakban: Stankovich 1989.) 213.
