Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
364 Be kő Tamás 20-án kelt utasításai szerint a forradalmi szervek kötelesek segíteni a végrehajtó bizottságok működését, így a forradalom jogos, és a kormányzat által elismert vívmányainak megtartását, különösen a soron lévő mezőgazdasági munkák befejezését, valamint a rend és nyugalom mielőbbi helyreállításán túl a személy- és vagyonbiztonság megszilárdítását. Az élet azonban nem egykönnyen rázódott vissza a normális kerékvágásba. Több községi iskolából jelentették, így a zala- tárnokiból is, hogy téli tüzelőanyag hiányában lehetetlen az oktatás zavartalanságát biztosítani. Ugyanekkor Kovács József járási vb-titkár és Kondorosi József, a járási munkástanács titkára nyomatékosan felhívta a község vezetőin keresztül a lakosságot, hogy az államháztartás szükségleteinek biztositása céljából mindenki tegyen eleget az adófizetési kötelezettségeinek, annál is inkább, mert a begyűjtés megszüntetésével a kormányzat a parasztság terhein lényegesen enyhített.68 A hónap első felére, egy átmeneti időszakra, reguláris magyar hadsereg nélkül maradt az ország. A vidéki laktanyákban szolgáló honvédek zöme, még a szovjet haderő érkezése előtt hazatért, vagy annak hírére hanyatt-homlok elmenekült a laktanyákból. így történt ez megyénkben, a Zalatárnokhoz viszonylag közel eső zajdai és zalaegerszegi helyőrségekben is. November 13-án Borka Zoltán őrnagy parancsban utasította a megyeszékhelyi helyőrségből eltávozott katonákat és tiszthelyetteseket, hogy kincstári tárgyaikkal együtt azonnal vonuljanak be alakulatukhoz.69 Borka parancsa ellenére a sorkatonák döntő része ezt követően sem tért vissza állomáshelyére. Úgy tűnik, ennél sokkal erélyesebb intézkedésre volt szükség, mert november 30-án a járási tanács elnökhelyettese távmondatban tudatta valamennyi községi tanács vb-elnökével a fegyveres erők miniszterének ez irányú felszólítását: „Akik a megadott határidőre nem jelentkeznek, katonai szökevényeknek minősülnek és ellenük a katonai ügyészség eljárást indít. ”70 Az engedetlenebb sorkatonákat - faluról falura járva - erőszakkal szedték össze, és honvédségi autókon szállították vissza a helyőrségekbe. Egykorú forrás szerint ilyen „katonaszökevényeket” begyűjtő gépjármű Za- latárnokon is megfordult.71 A szovjet megszállást követően általános tanácstalanság és bizonyos mértékű félelem lett úrrá a falu lakóin. Tartott a nép az időközben elmaradt beadási kötelezettségek teljesítésétől, de mivel az adó- és begyűjtési ívek a forradalom alatt megsemmisültek, nehéz volt megjósolni a továbbiakat. A gépállomás vegetált, nem működött a pártélet (1957 tavaszáig mindössze 3 személyből állt az MSZMP helyi szervezete), az időközben felbomlott termelőszövetkezet állatállományát és felszerelését pedig széthordták, a földeket, erdőket visszaadták.72 November elejétől a nyugati határ közelsége miatt egyre több külföldre emigráló magyar állampolgár vonult át a településen. Egyeseknek sikerült elhagyni az országot, míg mások fennakadtak a rostán. A Zalai Hírlap 1956. november 18-i száma tudatta, hogy Takács Jenő és Szabó Géza nevezetű za- latárnoki lakosokat tiltott határátlépésen érték.73 December 19-én a Zalaegerszegi Járási Tanács levélben hívta fel a figyelmet arra a kormányrendeletre, amely a korábban létrehozott nemzeti bizottságokat és forradalmi tanácsokat feloszlatta, további működésüket megszüntette. A község felelős igazgatási szerve tehát ismét a tanácstörvény alapján megválasztott községi tanács lett.74 Zalatárnokon titkos szavazással döntöttek a régi-új tanács összetételéről. A forradalom napjaiban főszerepet játszó „hangadókat” egytől egyig leváltották, és helyüket ismét a párt megbízható, vagy a falu pártonkívüli, ám köztiszteletnek örvendő tagjai foglalták el. Ez alól kivételt csak a közigazgatás adminisztratív feladatait ellátó Fehér József titkár és a forradalmi tanács elnöke, Gombos László képeztek.75 Két nappal később Percze Zsigmond megbízott járási vb-elnök figyelmeztetett az elmúlt hetek során levert, megrongált vagy megsemmisített tanácstáblák pótlására. Kérte, hogy azok a címtáblák, melyek ez idáig nem kerültek vissza a helyükre, a Kossuth-címer rá- festése után haladéktalanul elhelyezendők a tanácsházak falára.76 Az év hátralévő napjaiban már csend és nyugalom honolt a községben. A falut elkerülték a röpcédulázá68 MNL ZML ZJT VB. Titk. 1-183/1-1956. 69MNLZMLZJTVB. Ein. 9-19/2-1956. 70 MNL ZML ZJT VB. Ein. 0-1/1-1956. 7) MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek, Fehér József 1957. 72 Az 1957. június 23-án megtartott járási vb-ülési jegyzőkönyvből kiderül, hogy a forradalom idején, Bicsák Lajos kuláknak titulált gazda 8 db szaivasmarhát, 3 lovat, 2 szekeret és 2 db lószerszámot vitt el a darabokra hullott tárnoki tszcs-bőí. 73 Új Zala, 1956. november 18. (12. sz.) 1. p. 74 MNL ZML ZJT VB. Titk. 1-197/1-1956. 75 Gombos László mint helyettes vb-elnök a szülési szabadságát töltő Horváth Margit tanácselnök pozícióját csak ideiglenesen töltötte be. 76 MNL ZML ZJT VB. Ein. 1-199/1-1956. A visszaemlékezések szerint a zalatámoki tanácstáblát a forradalom napjaiban sem távolították el az épületről, mert a párttitkár elejét véve a rongálásnak, fehér papírral ragasztotta át a Rákosi-címert.
