Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
Határtalan Zala 419 és kapcsolódni az Órség-fejlesztési elképzelésekhez. Persze, ez a felfogás némely rédicsi gazdával konfliktusokat idéz elő. ”53 54 Az ugyancsak az Őrség-Göcsej-Hetés Társulás tagja Résznek fejlesztési terveiben a határmentiség, mint gazdasági fejlesztési lehetőség kerül elő: „Résznek, de az egész Lenti Kistérség megújulásának egyik legfontosabb kulcsa a határmenti övezet felnyitása, az elzártság feloldása, a határok által elválasztott térség összekötése, a város és a környező aprófalvak kölcsönös hasznokra épülő integrációjának elősegítésed [...] A falut természeti adottságai, a falusi nyugodt környezet, az épített örökség vonzóvá tehetik a pihenésre vágyó városi lakosság számára. A betelepülésnek kedvez(het)a térségi turizmusba (kerékpáros-, öko-turizmus) való bekapcsolódás. Ez a falusi turizmus belföldi beindítását jelentheti, a határ közelsége, kerékpározható utak kijelölése távlatilag a nemzetközi turizmus vérkeringésébe való bekapcsolódást jelentheti. ”55 Érezhetően nem szerves ez az őrségi kapcsolat, sem az elképzelés, és - legalábbis zalai részről - határon innen maradó, csupán magyarországi kezdeményezés. Érdemes megjegyezni azonban, hogy láthatóan ez már a Mészáros Csaba által is említett őrségi brendesítési folyamat része is. Ha gazdasági jellegük oldaláról közelítjük meg a magyar-szlovén határszakaszt, elmondható, hogy két agrárterület találkozásáról beszélünk. A korábbi dél-zalai ipari potenciál az olajipari termelés megszűntével jelentősen csökkent, Lendva és környéke pedig alapvetően mezőgazdasági feldolgozóipari központ volt korábban is (jelentős növényi olaj üzemével, a Naftával). Mindkét vidéken vannak szőlőterületek és borvidékek, ezek az utóbbi időben, európai pénzek bevonásával, jelentős fejlesztési lehetőséghez jutottak. Ennek eredménye részben a 2015-ben emelt lendva-hegyi Vinarium kilátó, melyből négy országba (Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria) lehet ellátni, és a borút. A turizmusfejlesztéssel összhangban, a határ mindkét oldalán a növényi, főleg tökmagolajütés régi hagyományokra tekint vissza a vidéken. Jövedelmezőségét viszont csak a turizmussal összekapcsolva lehet csak biztosítani. Ha a határmenti gazdálkodást áttekintjük, a zalai határszakaszon is szólnunk kell a kettősbirtoklásról és az elhagyott területek műveléséről. A kettősbirtoklású területek (elsősorban szőlő- és legelőterületek) esetükben azok a birtokok, melyeknek eredetileg a határ túloldalán élők voltak birtokosai, akik Trianon után ezeket a földeket nem tudták művelni (politikai okokból nem járhattak át), s bár nem mondtak le birtokaikról, földjeik idővel új tulajdonosokhoz vagy az államhoz kerültek. A rendszerváltást követő időszakban a területek eredeti tulajdonosai közül néhány leszármazott jelentkezett birtokáért örökösként, de többnyire e birtokok tulajdonviszonya ma tisztázatlan, a birtokok elhagyottak. Az elhagyott birtokok jó része biztos tulajdonosi kör híján kimaradt a külföldiek földszerzési akcióiból. Külföldiek a magyar oldalon szereztek határmenti földeket is, leginkább „zsebszerződésekkel”. Elsősorban német és holland birtokosok jelentek meg Lenti környékén. Ha a határmenti települések lakosságának határátjárásait az intenzitás és az érintett népesség száma alapján csoportosítjuk, akkor a leggyakoribb oknak és a legtöbbeket érintőnek a kereskedelmi célú átkelést látjuk. Másodikként a családi, baráti látogatásokat és kulturális rendezvényeket említhetjük, harmadikként pedig a munkavégzés, munkavállalás okán megtett átkelést. (Természetesen nem vesszük figyelembe e rangsorolásnál az átutazást, amikor az átutazó meg sem áll a térségben.) Negyedik okként azokat a turisztikai jellegű látogatásokat sorolhatjuk, mely nagyobb része rendezvényturizmus és vallási turizmus. A határszakaszon megjelent az ökoturizmus is, de nagyságrendekkel kisebb arányban, mint az Őrség vasi részén, vagy a magyar-osztrák-szlovén hármas határ közelében. Kereskedelmi célú út Kiskereskedelmi, tehát családi, nagycsaládi, vagy közös baráti vásárlásra gyakran járnak át a történelmi Zala magyar oldaláról Szlovéniába Muraszombatba, Lendvára, vagy onnan Magyarországra Nagykanizsára, Lentibe, Letenyére. A szlovén oldalon a növényi olaj (elsősorban tökmagolaj), köles, sajt, növényvédőszer volt kelendő. E tekintetben sajátos jelenség a szlovén vagy magyar oldalon való tankolás (ahol épp olcsóbb a benzin). A zalai határszakasz vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy Rédicsről és a közvetlen közelében lévő falvak53 Tóth gyűjtés 54 Résznek. Településfejlesztési koncepció 2005. november p. 27. 55 Uo. p. 14.
