Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
Határtalan Zala 417 Az elöregedő falvakban jobbára az egyházi és önkormányzati szervezésű alkalmak maradtak meg. Ilyen szempontból jelentős változás a térségben a fiatal határőrök hiánya. A sorozott határőrállomány eltűnésével ugyanis a fiatalság száma jelentősen megcsappant a térségben, ami akadályozta egy ideig a fiatal felnőttekre alapozott civil szerveződések működését (sportklubok, színjátszó körök, ifjúsági klubok). Nem véletlen, hogy a civil szervezetek többsége ma már az idősebb felnőtt nemzedéket és a szépkorúakat tömörítő szervezetek: nótázó nyugdíjasklubok, kiránduló csapatok. Régiós kulturális kapcsolatrendszerek Sajátos fejlemény a határtérségben Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szombathely, illetve Lendva, Muraszombat és Maribor kulturális kapcsolatrendszere, mely rendszerszerű és intézményesült kulturális társas kapcsolatokra épül. Sajátossága abban áll, hogy e kapcsolatrendszer tulajdonképp a határmenti településeket kevéssé érintette létrejöttekor, átívelt fölöttük, a tágabb régió értelmiségének kapcsolataiként jött létre és működött. Viszont, egy idő után, megjelent a határmenti kapcsolatokban is egy-egy aspektusa. A határmenti ünnepi eseményeken például gyakran és szívesen vesznek részt az ebben a kapcsolat- rendszerben élők: a dobronaki nótázók, melynek karmestere a nagykanizsai énektanár és kórusvezető Cseke József, a lendvai versmondók, melyek oktatója és mentora a kanizsai versmondók két emblematikus alakja: a rendező Schmidt István, ki emellett a Páneurópai Piknikek egyik szervezője is volt annak idején, és a Radnóti-díjas Horváth István. Ok több mint 20 éve, tehát a vizsgált időszak teljes idején is, folyamatosan dolgoztak Lendván és vidékén. Rédicsen Soós József, aktív korában a rédicsi művelődési ház igazgatójaként épített kapcsolatokat. A lendvaiak aktív költőcsoportja, Szunyogh Sándor, majd Bence Lajos, Zagorecz-Csuka Judit, Halász Albert (a lendvai könyvtár igazgatója, a legutóbbi lendvavidéki néprajzi összefoglalás szerzője) napi kapcsolatokat ápol a zalai irodalommal, részben a Pannon írók Társasága külhoni magyar tagozataként, a Pannon Tükör irodalmi és művészeti lap szerzőiként, szerkesztőiként. Cserébe a kanizsai, zalaegerszegi, keszthelyi, lenti szerzők (például Péntek Imre, Soós József, Pék Pál, Szoliva János, Cséby Géza, Kardos Ferenc) rendszeresen megjelentek a lendvai kiadású Muratájban és a Naptárban. A lendvai színház és a kéttannyelvű iskola számtalan zalai kapcsolattal rendelkezik, mint ahogy a muraszombati könyvtár is. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (Szombathely) könyvtárbusza végigjárja a történelmi Vas megye határmenti településeit is. Ez a kulturális kapcsolatrendszer, melynek csak részeit villantottam fel, érdemes volna egy mélyebb, történeti aspektusú feltárásra is. Témánk szempontjából viszont csak az a néhány hatása érdemes említésre, mely kihatott a határmenti létre a zalai szlovén-magyar határszakaszon. A fentebb említett rendezvényeken való rangos jelenlétek és közreműködések mellett tulajdonképp a határmenti települések kulturális kapcsolatrendszerét tették gazdagabbá, miáltal a kulturális pályázatokon nagyobb eséllyel pályázhattak a határmenti települések, illetve a határ mentén feltűnt kulturális jelenségeket tették láthatóvá a zalaiak számára. Vannak továbbá olyan szereplői e kulturális kapcsolatrendszernek, kik másféle kapcsolataikat is rendelkezésre bocsátották határmenti ügyekben. így Bence Lajos borászati ügyekben állt többeknek rendelkezésére, Göncz László pedig, mint szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, országgyűlési képviselő, a politikai kapcsolatok terén volt elsősorban a határment térség önkormányzati vezetőinek segítségére. A határ gazdasági megközelítései A határ gazdasági határzóna is. A gazdaság működésére vonatkozó jogok (adó, vám, kereskedelem stb.) határa s egyben találkozási pontja, váltóállomása. Két nemzetgazdaság találkozási pontja is, mely érzékeny műszer is egyben. Ugyanis a napi gyakorlatban is érezhetően mutatja a két határmenti ország, régió gazdasági fejlettsége, gazdasági filozófiája közti eltérést, különböző gazdasági kínálatát. A határról való vélekedések, határhoz való viszonyban kialakult népi gyakorlatok gyakran változnak gazdasági okok miatt, s a határ átjárásának gyakoriságában is fontos tényező a határon túli munkaerő-piaci, kereskedelmi, befektetési kínálat, vállalkozási lehetőség. Mészáros Csaba írja: „A határon túli gazdasági kapcsolatok mikro- és makroszinten egyaránt jelentősek Ausztria irányába, Szlovénia felé azonban csak
