Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
414 Kardos Ferenc tására a mindenkori Mária-tisztelet erősen hatott. A lendvai Szentháromság kápolnánál is találkozhatunk magyar zarándokokkal. A kápolna, a kápolna környéki temető, illetve a kápolnában a Hadik Mihály múmia is turistavonzó. A magyar oldalon a határhoz legközelebb eső, szlovéniai magyarok által is látogatott búcsújáróhely Ho- mokkomárom. Mindegyik határon túli kegyhelyre igaz, hogy látogatása a szocializmus éveiben politikai cselekménynek is számított, a rendszerváltást követően pedig a magyarságtudattal telítődött, annak ellenére, hogy nem magyar ajkú szlovének is látogatják mindkettőt. A felekezeti kapcsolatokról szólva fontos, hogy a vallásosság a határ mindkét oldalán ugyanazokat a globalizációs jelenségeket mutatja fel (vallástalano- dás, új egyházak megjelenése, ökumenizmus erősödése stb.). Települési - önkormányzati kapcsolat- rendszerek A rendszerváltással megújuló faluvezetések természetes módon keresték a határon túli szomszéd településeket a közös térségi, nyelvi (hetési magyar) identitás megőrzését és ennek ismeretét a fiatalabb nemzedékeknek való átadására is alkalmas közös falunapi, városnapi, búcsúi, avatási ünnepségeiken. Bár nem vizsgáltuk, de érzékeltük az interjúkészítések során, hogy a korábbi települési politikai képviselők közül azok, akiket a két falu hiteles embernek, a közössége által támogatottnak tartott, be tudtak kapcsolódni a megújuló, önvezérelt kapcsolatrendszerbe, de természetesen sokkal alacsonyabb szinten, mint korábban. Akik viszont korábban kulturális vagy politikai vezetőként intézményes résztvevői voltak e kapcsolatoknak, de a helyi közösség ezt el nem ismerte, hamar és végérvényesen kikerültek a meghívottak, résztvevők köréből. Bár az országos politika a rendszerváltást követő két évtizedben nem szólt bele e kapcsolatokba direkt módon, sőt, támogató gesztusokat is tett, a politikai ellenőrzés nem múlt el nyomtalanul, hiszen a politikum, helyi pártstruktúrák minden fontos szereplője igyekezett részt venni, politikai kapcsolatokat is építeni ezeken az ünnepségeken. Az országos politika hatása ezen túl abban is tetten érhető, hogy az országos kormányzati ideológiai és országimázs elgondolások, továbbá kultúrpolitikai elképzelések alapján támogatott kulturális fejlesztések a határmenti települések mindegyikén hoztak létre olyan avatási, a magyarságtudat ápolásához is kapcsolódó ünnepet, mely alkalmat adott a határon túli magyar-magyar kulturális kapcsolatok erősítésére, esetenként kialakítására. A legtöbb ilyen alkalom azonban nem vált hagyománnyá, idővel elmaradt, vagy eredendően is egyedinek gondolt. A vizsgálat korszakában a millenniumi emlékparkokhoz, emlékhelyekhez kapcsolódó ünnepségek voltak ilyenek, majd azt követően a települések épített, szellemi és természeti értékeivel kapcsolatos rendezvényeket szerveztek a falvak, városok. A települések önkormányzatai, mint a település képviseleti szervei, a megfelelő szlovéniai településvezetéssel tartanak rendszeres kapcsolatokat. E kapcsolatok mélysége és minősége nagyon különböző településenként is, korszakonként is. Mivel a határ mentén nagyon kis lélekszámú települések találhatók, elmondható, hogy a magyarországi települések vezetői többnyire nem hivatásosak, munkájuk vagy nyugdíjuk mellett, tiszteletdíjért végzik e tevékenységet, csak kisebb szervezési feladatokat tudnak elvégezni, programjaik sem nagy léptékűek, s a hivatali profizmus helyett a helyi hagyományokra épülő családias vonások jellemzik. így például a megfelelő formájú meghívó akár el is maradhat, viszont a meghívott vendégek megkínálása itallal, étellel kötelező. A familiáris jelleg is jellemzi ezeket a találkozókat, azaz a résztvevők körének gerincét a képviselők családjai adják, akik - a források híján - családi alapon önkéntes munkát is végeznek e rendezvények lebonyolításában, sok esetben saját anyagi forrásaikat is rááldozva. Jellemző, hogy ahol nagyon személyes, baráti a kapcsolat a települések irányítói közt, ott a települési kapcsolat is rendszeres és kölcsönös, egymást évente hívják, vendégelik rendezvényeiken. A település saját ünnepeire a határon túlról nem mindig a legközelebbi településeket hívják meg, hanem a baráti kapcsolatokkal megerősített, hasonló nagyságrendű településeket. A hasonló nagyságrendű települések, elsősorban a legkisebbek, azon túl, hogy gazdasági érdekeik, pozícióik is hasonlóak, kihasználják azt a helyzetet, hogy
