Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Ferenc: Határtalan Zala. Egy magyar–osztrák–szlovén hármas határ vizsgálat zalai tanulságai
Határtalan Zala 407 tyánost,19 Hármasmalmot,20 Hosszúfaluhegyet,21 Kapcát, Kótot, Lendvahegyet,22 Petesházát,23 Pincét és Völgyifalut.24 Korábban a Hetési Bírósághoz - amely kulcsfontosságú szerepet töltött be a tájegység kialakulásában - fennállásának során 21 település tartozott.25 A lendvai múzeum kutatói szerint Dobronak nem tartozik a Hetéshez,26 annak ellenére, hogy a hetési falvak a Dobronaki plébániához tartoztak, s a régi szokások szerint a plébánia egész területén csak egy központi temető volt, azaz Trianonig a dobronaki „Hetési temető”-be temették a mai magyarországi hetési falvakból is a halottakat. Ugyanezen falvak - az elcsa- tolásig - közigazgatásilag is a Dobronaki jegyzőség- hez tartoztak.27 (1. ábra) Göncz László így foglalja össze a kérdéskört: „... Hetés sajátos mivolta a tágabban értelmezett Lend- va-vidék különleges értéke, amelynek - még ha határait valamennyire meg is lehet jelölni - a tárgyi néprajz, a folklór és a különböző hagyományok tekintetében egyaránt erős kisugárzása volt és van a szélesebb földrajzi régióra. [...] Fontosnak tartom, hogy a jövőben csakis úgy szabad Hetésről beszélni a határ mindkét oldalán, hogy valamennyien egy természetes, egybetartozó tájegységet tartunk szem előtt. ”28 Határok, határövezetek A hármas határ kutatásunk a hármas államhatár-találkozási pontokra koncentrált elsősorban, de a vizsgálat alatt a határ, határövezet többféle értelmezése is előkerült. Alapvetően a jog által alkotott, fenntartott államhatárok találkozási pontjainak övezetében folyt a kutatás, de figyelve azokra a korabeli közigazgatási határokra, melyek egy szakasza államhatár is egyben. Ezen túl, mivel néprajzi és kulturális antropológiai szempontú volt kutatásunk, az etnikai, nyelvi, felekezeti határok, határmenti néprajzi egységek (tájak, mikrotájak) és mindezek földrajzi környezetének természetes határai is előkerültek. Ez utóbbi határok többnyire a tudomány által konstruáltak, földrajzi értelemben nem egyértelmű határvonalakkal, hanem átmeneti zónákkal határoltak. A határvonal jelenségenként változhat, és a mindenkori tudományos felfogásokat is tükrözi. A határ értelmezhető gazdasági és kulturális kontaktzónaként is, tehát nem két terület elválasztását, hanem találkozását hangsúlyozva. Ez a felfogás azokban a gazdasági és kulturális kutatásokban vált hangsúlyossá, melyek alapvetően a határmenti térségek peremhelyzetből való kiemeléséhez szükséges stratégiákhoz, fejlesztésekhez adnak tudományos hátteret és elgondolásokat. A hármas határok különlegességét a három ország, valamint a három határ menti népesség különböző határhoz és egymáshoz való viszonya adja. Gráfik Imre, aki a hármas határok és hármas határ-pontok (triple- xek) jellege és értelmezése terén tett fontos megállapításokat a kutatás során, így azt, hogy a határ eredetét tekintve azt a földrajzi helyet jelenti, ameddig képes valaki elhatolni, behatolni, felségjogot érvényesíteni.29 Államhatár, országhatár, határátkelők Az államhatár a határtörténeti folyamatok során kialakult, megjelölt, tudatformákba beépült területet elválasztó létesítmény és fogalom. A határt jelölő létesítményeknek szimbolikus tartalmai is vannak, melyek a határ földrajzi jelölésén túl a határ és a határt kijelölő, fenntartó országok, népek, közösségek határukhoz való történeti, identifikációs viszonyára is rámutatnak. Az államhatár országok közti különleges terület, melynek földrajzi helyét, a hozzá kapcsolódó jogokat nemzetközi szerződések és nemzeti jogszabályok állapítják meg, szavatolják. Ezért az államhatár használata szorosan összefügg az állampolgársággal, többek közt az állampolgárok határátlépéssel kapcsolatos jogaival, az államhatár védelmére vonatkozó kötelezettségekkel. Az államhatár államvédelmi eszköz, jogi kompetenciájának határvonala kiterjedhet az államhatáron kívülre is különleges esetekben (például nagykövetségi területre). Az országhatár - államhatár viszony függ attól is, hogy az ország milyen államalakulat része. A 20. század első negyedében, 1918 előtt az Osztrák-Magyar 19 Gaberje 20 Trimlini 21 Dolgavaske gorice 22 Lendavske gorice 23 Petisovci 24 Dolina 25 Kepéné - Lendvai 2006 26 Kepéné - Lendvai 2006 27 Göntér 1998 28 Bazsika - Gyuricza 2008 29 Gráfik 2015
