Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Kardos Laura: „Egy ún. kastély-múzeum”. 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása
ZALAI MUZEUM 23 2017 383 Kardos Laura „Egy ú. n. kastély-múzeum” 40 éves a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum állandó enteriőr-kiállítása Negyven évvel ezelőtt, 1976. június 26-án nyílt meg a Helikon Kastélymúzeum ma is látható állandó enteriőr-kiállítása. Az évforduló alkalmából készült tanulmány bemutatja a kiállítás megnyitásához vezető utat: a kastélymúzeum gondolatának, a kiállítást magában foglaló épületrésznek és a kastély egykori berendezésének történetét 1944-től 1976-ig. Az 1944 (a Festetics család távozása) és 1948 (a kastély államosítása) közötti időszak az épület és a műkincsek pusztulásáról, illetve megmeneküléséről szólt. Az államosítást követően a kastély egy részében működő Helikon Könyvtár vállalta magára a Festetics család tárgyi és szellemi emlékeinek megőrzését, gyűjtését és bemutatását. A Helikon Kastélymúzeum 1974-es megalapítását követően az intézmény fő célja az volt, hogy megvalósuljon az állandó enteriőr-kiállítás, amely végül 1976-ban nyílt meg a látogatók előtt. „A háború folytán elhagyottá vált”' A Festetics család - Festetics (III.) György özvegye, Maria Haugwitz és kisfia, Festetics (IV.) György - 1944 őszén hagyta el a keszthelyi kastélyt és Magyarországot. A kastély történetének 1944 és 1948 közötti időszakát illetően csak a hagyományra, néhány kéziratra és a szóbeli visszaemlékezések feljegyzéseire lehet támaszkodni. Az ekkor történt események ugyanakkor meghatározóak voltak a későbbi kastély- múzeum épületének és műtárgyállományának szempontjából. 1944 ősze és 1945 tavasza között a magyar kastélyok többségéhez hasonlóan a keszthelyit is érintették a háborús károk és a fosztogatások. Az ebben az időszakban Keszthelyen tartózkodó Herepei János, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, egyik korabeli feljegyzésében összefoglalta a kastély sorsát: „Elmondhatatlan szomorúsággal veszem tudomásul, hogy a Festetich-kastély nagyértékű műtárgyait előbb a német és magyar katonák, majd a helybeli csőcselék kezdi széthordani, tapodni, rombolni.”1 2 A német és a magyar katonai alakulatok által 1945. február 25-ig okozott károkról felvett jegyzék tanúsága szerint a szeszes italok, lovak, autók és az uradalmakból származó egyéb javak mellett a katonák berendezési tárgyakat (dísz- és használati tárgyakat, festményeket), ékszereket és ruhaneműket is eltulajdonítottak a kastély termeiből.3 Több kísérlet történt a kastély műtárgyainak megmentése érdekében. A későbbi dokumentumok arra utalnak, hogy még valószínűleg a fosztogatások előtt a kastélyból számos műtárgyat kimenekítettek egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe, ahol azok épségben átvészelték a háborús időket. A kastélyban maradt műkincsek ugyanakkor veszélyben voltak. Helyzetükkel kapcsolatban a legfőbb forrást Herepei János visszaemlékezései nyújtják. Herepei 1944-ben a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójaként megbízást kapott a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségétől arra, hogy a múzeum anyagát kimenekítse. A műtárgyak Keszthelyre, a Balatoni Múzeumba kerültek, ahonnan annak anyagával együtt végül Zalaegerszegre szállították őket. (A két múzeum kimenekített műtárgyai az 1945. március 28-29-i éjszakán bombatámadás áldozatai lettek a zalaegerszegi vasútállomáson.) Herepei János folyamatosan próbált segítséget kérni a műtárgyak biztonságba helyezése ügyében, közvetve még Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is fordult, aki Csánky Dénes miniszteri 1 KU I. évf. 5. sz. (1945. július 8.) 2. 2 Herepei János: Néhány adat a Székely Nemzeti Múzeum válogatott anyagának elpusztulásáról. (Keszthely, 1945. június 30.) Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy. Keszthely. 100. szám. 1945. In: SAS 2006, 127. 3 A hadműveletek által Hg Festetics György uradalmaiban a katonai alakulatok által okozott károk 1945. évi február hó 25-ig. Helikon Könyvtár, Eph. 424.
