Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon

Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 357 kai vezényelte a tömeget: „Század vigyázz! Utánam, indulj!” Erre a nép Gombost követve, hangos ének­szó kíséretében végigmasírozott a Becs-közletben (ma Gyöngyvirág utca). A fültanú még a dal egyes részle­teire is visszaemlékezett: „ Majd ha visszajönnek az SS katonák, sok virág, eskü, városok, szép nők, Rózsikák, Pannikák...” Később a tüntetők kivonultak egészen a gépállomásig, ahol a kapuban álló őröket, különösen Soós Elemért inzultálni kezdték, mert nem volt haj­landó csatlakozni hozzájuk. Soós azonban nem hagy­ta magát, és nemzetközi karjelzéssel adta a hangadók tudtára, hogy melyik oldallal szimpatizál.38 A község jóval éjfél után csendesedett le. Október 27-re virradóra Farkas Géza kovács lever­te a gépállomás kapuja fölé erősített vörös csillagot, amit többször a sárba dobva megtaposott, és dühében egy vasrúddal a felismerhetetlenségig összevert. Még a délelőtt folyamán az a rémhír kapott szárnyra, hogy a harcok miatt óriási defláció várható, mire az embe­rek megrohamozták a szövetkezeti boltot, és teljesen kifosztották. Fél tizenkettő tájban a Szabad Európa Rádió magyar osztályának zalatárnoki származású munkatársa, Hunyadi Katalin39 süvegelte meg a törté­nelmi időkben helyt álló gyengébbik nemet: „Magyar lányok, magyar asszonyok! Hozzátok kell szólnom, hozzátok kellett volna már tegnap és tegnapelőtt is. Én nem tudom, mit mondjak. Nem tudom, van-e jo­gom megszólalni, van-e jogom nekem figyelmeztetnem titeket e tragikus órák nagyszerű kötelességeire? A hosszú századok során örök balsorsunkban nem volt olyan mozzanat, ahol a magyar nők, magyar lányok és asszonyok valaha is, valamikor is megtorpantak volna. Az elmúlt tíz év rémuralmában is tűrhetetlenül álltak a vártán, a magyar nők múlhatatlan érdeme az a hősiesség, az az önfeláldozás, az a hasonlíthatatlan szabadságküzdelem, amely minden népek elejére állí­totta most a magyar népet. Öntudatunkat, eszménye­inket, a magyar ifjúság lelkét ők formálták, ők őrizték meg nemzeti megújhodásunk szolgálatára. Az idegen elnyomás igazában rajtatok tört meg, magyar asszo­nyok! Hát mit mondhatnék nektek? Csodálattal meg­hajtok előttetek, az emberek tízmillióival, százmilliói­val együtt!” - sugározta elismerő szavait a müncheni adóállomás.40 41 Estére újfent szimpátiatüntetést szer­veztek a községben. Ennek kapcsán felettébb érdekes részletekkel szolgál Dávid István 1957. szeptember 5-én jegyzőkönyvezett tanúvallomása: „1956. október 27-én egész nap készülődött a nép, illetve egyes szemé­lyek, így pl. Gombos László és Jenő, Elmont Gergely, Fehér József és még több hasonszőrű társaik, hogy ezt a napi tüntetést hogyan és mikor szervezzék meg. A délutáni órákban már hallottam Fehér József hang­ját, amikor kihirdette több alkalommal, hogy az estéli órákban minden becsületes dolgozó paraszt gyüle­kezzen a tanács épülete előtt, mert tüntető felvonulás lesz. Napközben olyan hírek érkeztek hozzám, hogy alaposan készüljön fel a gépállomás, mert az a tervük egyes felvonuló személyeknek, hogy a gépállomást az éj folyamán felfordítják, az irodákat kifosztják, az ira­tokat elégetik. [...] Erre én a gépállomás kommunistáit összehívtam, velük megbeszéltem, hogy a gépállomást megvédjük, ezért az ö részükre készenléti szolgálatot rendeltem el, a műhelyvezető pedig kb. 35 cm hosz- szúságú vasrudakat esztergált azzal a feltétellel, ha támadnak, mi ezzel védekezünk, de a gépállomás te­rületére egyetlen egy ellenforradalmár a lábát bűnös szándékkal be nem teszi. A tömeges megmozdulás 19-20 óra tájban kez­dődött. A szervezők a menet élére állították a helyi hatalom képviselőit, mondván, „ha eddig vezették a községet, vezessék most a felvonulást is. ” Az embere­ket Szarvas István igyekezett több-kevesebb sikerrel sorba állítani, és jó időbe telt, mire a jelenlévők végül rendezett formát öltve útra keltek. Elükön Szarvassal, kezében a falu egyetlen nemzeti színű lobogójával, melyet erre az alkalomra Fehér József vb-titkár neje varrt, utána a község vezetői - Horváth Margit tanács­elnök, Bolla János párttitkár, Fehér József vb-titkár, Fülöp Károly körzeti rendőr42 - majd az általános is­38 MNL ZML MSZMP Zala Megyei Bizottsága iratai. Fegyelmi Bizottság iratai. Fegyelmi ügyek. Fehér József 1957. (a továbbiakban: MSZMP Fegyelmi ügyek) 39 Hunyadi férjezett Burger (álnéven Magyar) Katalin - dr. vitéz Hunyadi László volt Zala vármegyei alispán és Bárczay Katalin lánya -1951- 1957 között volt a SZER magyar osztályának munkatársa. 40 A Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom: müsortükör, 1956. október 23 — november J./sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta Vámos György. Budapest, 2010. 378. 41 MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek, Fehér József 1957. 42 FÜLÖP KÁROLY (Zalaíövő 1924. február 20.) rendőr törzsőrmester. Szolgálati pályafutását a zalaszentmihályi rendőrőrsön kezdte. Innét 1954 őszén mint területfelelőst Zalatámokra helyezték. 1956 októberében a Forradalmi Tanács elmozdította állásából.

Next

/
Thumbnails
Contents