Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
Az 1956-os forradalom Zalatárnokon 357 kai vezényelte a tömeget: „Század vigyázz! Utánam, indulj!” Erre a nép Gombost követve, hangos énekszó kíséretében végigmasírozott a Becs-közletben (ma Gyöngyvirág utca). A fültanú még a dal egyes részleteire is visszaemlékezett: „ Majd ha visszajönnek az SS katonák, sok virág, eskü, városok, szép nők, Rózsikák, Pannikák...” Később a tüntetők kivonultak egészen a gépállomásig, ahol a kapuban álló őröket, különösen Soós Elemért inzultálni kezdték, mert nem volt hajlandó csatlakozni hozzájuk. Soós azonban nem hagyta magát, és nemzetközi karjelzéssel adta a hangadók tudtára, hogy melyik oldallal szimpatizál.38 A község jóval éjfél után csendesedett le. Október 27-re virradóra Farkas Géza kovács leverte a gépállomás kapuja fölé erősített vörös csillagot, amit többször a sárba dobva megtaposott, és dühében egy vasrúddal a felismerhetetlenségig összevert. Még a délelőtt folyamán az a rémhír kapott szárnyra, hogy a harcok miatt óriási defláció várható, mire az emberek megrohamozták a szövetkezeti boltot, és teljesen kifosztották. Fél tizenkettő tájban a Szabad Európa Rádió magyar osztályának zalatárnoki származású munkatársa, Hunyadi Katalin39 süvegelte meg a történelmi időkben helyt álló gyengébbik nemet: „Magyar lányok, magyar asszonyok! Hozzátok kell szólnom, hozzátok kellett volna már tegnap és tegnapelőtt is. Én nem tudom, mit mondjak. Nem tudom, van-e jogom megszólalni, van-e jogom nekem figyelmeztetnem titeket e tragikus órák nagyszerű kötelességeire? A hosszú századok során örök balsorsunkban nem volt olyan mozzanat, ahol a magyar nők, magyar lányok és asszonyok valaha is, valamikor is megtorpantak volna. Az elmúlt tíz év rémuralmában is tűrhetetlenül álltak a vártán, a magyar nők múlhatatlan érdeme az a hősiesség, az az önfeláldozás, az a hasonlíthatatlan szabadságküzdelem, amely minden népek elejére állította most a magyar népet. Öntudatunkat, eszményeinket, a magyar ifjúság lelkét ők formálták, ők őrizték meg nemzeti megújhodásunk szolgálatára. Az idegen elnyomás igazában rajtatok tört meg, magyar asszonyok! Hát mit mondhatnék nektek? Csodálattal meghajtok előttetek, az emberek tízmillióival, százmillióival együtt!” - sugározta elismerő szavait a müncheni adóállomás.40 41 Estére újfent szimpátiatüntetést szerveztek a községben. Ennek kapcsán felettébb érdekes részletekkel szolgál Dávid István 1957. szeptember 5-én jegyzőkönyvezett tanúvallomása: „1956. október 27-én egész nap készülődött a nép, illetve egyes személyek, így pl. Gombos László és Jenő, Elmont Gergely, Fehér József és még több hasonszőrű társaik, hogy ezt a napi tüntetést hogyan és mikor szervezzék meg. A délutáni órákban már hallottam Fehér József hangját, amikor kihirdette több alkalommal, hogy az estéli órákban minden becsületes dolgozó paraszt gyülekezzen a tanács épülete előtt, mert tüntető felvonulás lesz. Napközben olyan hírek érkeztek hozzám, hogy alaposan készüljön fel a gépállomás, mert az a tervük egyes felvonuló személyeknek, hogy a gépállomást az éj folyamán felfordítják, az irodákat kifosztják, az iratokat elégetik. [...] Erre én a gépállomás kommunistáit összehívtam, velük megbeszéltem, hogy a gépállomást megvédjük, ezért az ö részükre készenléti szolgálatot rendeltem el, a műhelyvezető pedig kb. 35 cm hosz- szúságú vasrudakat esztergált azzal a feltétellel, ha támadnak, mi ezzel védekezünk, de a gépállomás területére egyetlen egy ellenforradalmár a lábát bűnös szándékkal be nem teszi. A tömeges megmozdulás 19-20 óra tájban kezdődött. A szervezők a menet élére állították a helyi hatalom képviselőit, mondván, „ha eddig vezették a községet, vezessék most a felvonulást is. ” Az embereket Szarvas István igyekezett több-kevesebb sikerrel sorba állítani, és jó időbe telt, mire a jelenlévők végül rendezett formát öltve útra keltek. Elükön Szarvassal, kezében a falu egyetlen nemzeti színű lobogójával, melyet erre az alkalomra Fehér József vb-titkár neje varrt, utána a község vezetői - Horváth Margit tanácselnök, Bolla János párttitkár, Fehér József vb-titkár, Fülöp Károly körzeti rendőr42 - majd az általános is38 MNL ZML MSZMP Zala Megyei Bizottsága iratai. Fegyelmi Bizottság iratai. Fegyelmi ügyek. Fehér József 1957. (a továbbiakban: MSZMP Fegyelmi ügyek) 39 Hunyadi férjezett Burger (álnéven Magyar) Katalin - dr. vitéz Hunyadi László volt Zala vármegyei alispán és Bárczay Katalin lánya -1951- 1957 között volt a SZER magyar osztályának munkatársa. 40 A Szabad Európa Rádió és a magyar forradalom: müsortükör, 1956. október 23 — november J./sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta Vámos György. Budapest, 2010. 378. 41 MNL ZML MSZMP Fegyelmi ügyek, Fehér József 1957. 42 FÜLÖP KÁROLY (Zalaíövő 1924. február 20.) rendőr törzsőrmester. Szolgálati pályafutását a zalaszentmihályi rendőrőrsön kezdte. Innét 1954 őszén mint területfelelőst Zalatámokra helyezték. 1956 októberében a Forradalmi Tanács elmozdította állásából.
