Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Az 1956-os forradalom Zalatárnokon
352 Bekő Tamás vezés idején a párt emberei házról házra járva agitáltak, és nemritkán erőszakot alkalmazva próbálták rávenni a parasztságot arra, hogy birtokaikat, állataikat és a földműveléshez szükséges eszközeiket adják be a közösbe. Ennek eredményeként 1950-ben ugyan megalakult a helyi Vörös Csillag Termelő Szövetkezet egy kisebb csoportja, de a gyenge népnevelő munkának köszönhetően a tsz-szervezés nagyarányú érdektelenségbe fulladt, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.19 A szövetkezet közel 250 kh területen gazdálkodott. Traktorral nem rendelkeztek, földjeiket kezdetben lovakkal, később a gépállomás segítségével művelték. A csoport a munkaverseny-mozgalom keretében és a pártbizottságtól kapott vezérelvek szerint különböző felajánlásokkal igyekezett a termelékenységét fokozni. 1951. február 4-én a Párt V. kongresz- szusának tiszteletére Tóth Sándor és Gyarmati István fejő gulyások megígérték, hogy a tejhozamot 6-7 literre emelik, és a takarmányra olyan gondot fordítanak, hogy abból egy szál se vesszen kárba. Ugyanekkor Tóth Józsefné arra tett ígéretet, hogy az istállókat kimeszeli, Mühl Mihály ellető kanász pedig felajánlotta, hogy malacait a megkívánt súlygyarapodásnál 10 %-kal növeli. Az 1952. december 8-án megtartott gyűlésen a csoport Sztálin elvtárs 73. születésnapjának megünneplésére tett méltó felajánlást. Erre a jeles alkalomra a tagok ünnepélyesen megígérték, hogy a tsz gazdasági épületeit kiganajozzák, és az udvaron felhalmozott trágyát kihordják a földekre.20 Minden igyekezet és felajánlás ellenére a Zalatárnoki Vörös Csillag Termelő Szövetkezet háza táján kaotikus állapotok uralkodtak. A vezetőség lopott és sikkasztott, a tagok széthúztak, a tsz nyilvántartásait, pénztárkönyveit hanyagul vezették, a tervelőírásokat és beadásokat nem teljesítették időre, és az egész gazdaság területén káosz és rendetlenség uralkodott. Néhány példa a működés körüli zavarokra. 1954-ben a BM Zalamegyei Főosztályától az MDP megyei pártbizottságának írt részletes jelentés szerint az elnök - állítólag borhitelének fedezése miatt - eladta a tsz vetésre szánt összes lóheremagját. Ugyancsak ő az igényelt búzavetőmagból a gutorföldei malomban 6 zsákkal megőröltetett, mondván, kellett a liszt az 1953-as zárszámadási díszvacsorához. Szintén ehhez a jeles alkalomhoz köthető, hogy a termelőszövetkezet feje a borvásárlás céljára felvett 2000 forintot inkább megtartotta, a tagoknak pedig a saját, tárnoki hegyen termett minősíthetetlen borát szervírozta fel. A legnagyobb probléma egyébként is az állandó italozásból fakadt. A jelentésben foglaltak is arról tanúskodnak, hogy az elnök és az üzemi párttitkár rendszerint kuláktársaságban dor- bézol, a tsz-tagsággal pedig egyáltalán nem törődik.21 Ezek után nem véletlen, hogy a forradalom napjaiban egyik pillanatról a másikra hullott atomjaira Zalatár- nok összetákolt termelőszövetkezete. Ahol volt tsz, ott volt tsz elleni agitáció is. Büntetőjogi értelemben súlyos, államellenes bűncselekménynek minősült a termelőszövetkezet intézménye ellen irányuló rágalmazó és becsmérlő kijelentés, vagy a tagok és háznépének a csoporthoz tartozása miatti megszégyenítése és fizikai bántalmazása. 1955 őszén Gombos Imre zalatárnoki lakos tsz-csoport ellen izgatás bűntettével került bíróság elé. A tanúvallomások szerint a vádlott folyó év október 27-én reggel a helyi földműves szövetkezet üzlethelyiségében a népnevelők és tsz agitátorok ellen uszított, konkrétan azok leforrázására és agyonverésére bíztatta a boltban tartózkodó vásárlókat. Ennek ellenére a tárgyalások során mégsem ítélték el, mert az elmeorvos szakértői vizsgálat alkati ideggyenge és pszichopata egyéniségnek diagnosztizálta, különösen azok után, hogy egy ízben a bíróságon érces hangján rázendített a „Horthy Miklós katonája vagyok én...” kezdetű örökzöldre. Később, amikor 1961 márciusában ismét a tárnoki termelőszövetkezet elleni lázításon kapták — ráadásul ez alkalommal közepesen ittas állapotban, Kádár és Münnich elvtársakat tiszteletlenül és lekicsinylőén Kádár Jancsinak és Münnich Ferkónak nevezte -, már nem voltak vele ilyen elnézőek, és másodfokon a Zala Megyei Bíróság népi demokratikus államrend elleni izgatás vádjával 8 hónapi letöltendő börtönbüntetésre ítélte.22 A helyi tsz-nél lényegesen nagyobb vehemenciával és költségvetéssel működött a község területén 1950. június 18-án megalakított gépállomás. A gépüzem kezdetben Aszuvölgyön, a volt Deák Károly-féle birtokon lévő gazdasági épületekben, pajtákban és magtárakban állomásozott. Megalakulásakor 15 db G 3519 Az első tárnoki tsz-csoport alapító tagjai: Gombkötő János, Horváth Ernő és Horváth Ernőné, Iványi Györgyné, Kránicz Jolán, Kocsis József, Molnár János, Mühl Mihály és Mühl Mihályné, Simon József, Soós Jenő és Varga Ferenc. MNL ZML MSZMP Visszaemlékezések. 20 MNL ZML Zalaegerszegi Járási Tanács iratai. Rendezetlen tsz-iratok. 21 MNL ZML ÁVH jelentések 1954. 22 MNL ZML Zalaegerszegi Járásbíróság iratai B. II. 751/1961., Zala Megyei Bíróság iratai Bf. 954/1961.
