Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)

Iski Szilvia: Keszthelyi pitaval anno. Gyilkosságok a Balaton-parti településen a 20. század elején – a korabeli sajtó tükrében

Keszthelyi pitaval anno

335

s ennek eredményéhez képest (...) hozzon ujjabb határozatot. ”54 A tanúkihallgatások során több személyt is meghallgattak, „jelentéktelen dolgokat vallottak. Uj tárgyalást bizonyára nem kell tartani. ”55

Közben 1902. november 12-én Laskayt a nagykanizsai törvényszékről az il lávái fegyházba (2. kép) szállították. Itt töltötte büntetését 1908 júniusáig, amikor tüdőbajban meghalt. „Halálával lezárultak a nagy bünpör szomorú aktái s mindvégig hangoztatott ártatlanságát most már csak a nagy Mindenható előtt lesz képes igazolni, ha ugyan tudja. ”56

Az egyetlen életben maradt gyerek, János mindösz- sze21 évet57 élt. 1916. július 8-án a cs. éskir. 11. tábori vadászzászlóalj hadnagyaként az olasz fronton „gránátlövés következtében hősi halált halt. (...) A daliás, szép fiatal hadnagyot városunkban nagyon sokan ismerték, s aki csak ismerte: mindenki szerette. ”58

„Őrült ember rémtette”59-A Lénárd-ügy 1911-ben

„Közjegyzőnek lenni nemcsak felelősségteljes feladat, de külön rang is volt. ”60 Lénárd Ernőt, Keszthely királyi közjegyzőjét, a 20. század eleji helyi társadalom egyik legmegbecsültebb tagjaként tarthatjuk számon. Apja, Lenhard János a Georgikonban végezte tanulmányait, majd a Festetics-uradalmon számtartóként, később jószágigazgatóként dolgozott. Lénárd Ernő jogot tanult, majd 1869-től ügyvéd lett Keszthelyen. „1875-től a városban ügyészként, részvény- és váltó-ügyvédként,”61 1894-től pedig királyi közjegyzőként dolgozott haláláig. Lénárd Ernő felesége Schillinszky Jozefa volt. Apósa, Schillinszky Károly a keszthelyi Amazon szálló egykori tulajdonosa.

A Lénárd Ernő életét bemutató újságcikkek egyikében62 testvéreként említették meg a Nobel-díjas Lénárd Fülöpöt, de ez nem fedi a valóságot.

Gyermekei közül Dezső kórházi orvosként praktizált Budapesten, Miklós később gazdasági akadémiai tanárként dolgozott Keszthelyen. A jogász végzettségű

János 1910-től állt a Festetics család szolgálatában, mint főtitkár. Hosszú évtizedekig Keszthely fontos szereplője volt, jótékonysági munkája miatt „1938- ban Pius pápától megkapta a Szent Sylvester-rend parancsnoki keresztjét. ”63

Lénárd Ernő boldog családi életét több sorscsapás is beárnyékolta: Márta lánya 18 évesen, 1900. szeptember 2-án, felesége pedig 1909. október 17-én hunyt el.

Lénárd Ernő halálának tragikus oka volt: 1911. január 16-án, este nyolckor Keszthelyen, az Amazon szálló és kávéház (3. kép) bejáratánál egy személy négy lövést adott le rá. Halála előtt még el tudta mondani, hogy felismerte támadóját Rómay Mihály nyugalmazott adóellenőr személyében. A csendőrök Rómay bérelt lakására siettek, azonban az ajtót zárva találták. Amikor elhatározták, hogy betörik az ajtót, lövést hallottak bentről. Miután a csendőrök behatoltak a lakásba, súlyos sérülésekkel találták meg a gyanúsítottat. Rómayt kórházba szállították, ahol már nem nyerte vissza tudatát, és másnap, január 17-e reggelén elhunyt.

Keszthelyt valósággal sokkolta az eset, bár nem először fordult elő a település történetében, hogy hivatalos személy ellen merényletet követtek el. 1899. szeptember 23-án „egy foglalkozás nélküli egyén bosszúból három revolverlövést intézett Takách Imre járári [járási] főszolgabíró ellen, a kit azonban szerencsére csak könnyen sebesitett meg, majd maga ellen intézett három revolverlövést. ”64 Az elkövető Schönfeld György okleveles jegyző volt, aki bosszúból követte el tettét, mivel nem kapott meg 10 évvel korábban egy helyettes-jegyzői állást, és ezért a főszolgabírót okolta.

A Lénárd Ernő ellen elkövetett merénylet hírére az országos napilapok újságírói Keszthelyre siettek. Mindenki tudni akarta, miért történt meg ez a szörnyű eset ebben a békés fürdővárosban. Többen felemlegették a Takách Imre elleni merényletet is. A két esetet a magányos tettes és a bosszú kötötte össze. Rómay Mihály hosszú idő óta ellenszenvvel viseltetett a közjegyző

54 BV. 7. évf. 34. sz. (1903. augusztus 23.) 4.

55 KH. 26. évf. 36. sz. (1903. szeptember 6.) 4.

56 BV. 12. évf. 23. sz. (1908. június 7.) 5.

57 HALOTTI AKVI. 1907-1924. Laskay János halála pillanatában még nem töltötte be a 22. életévét. Halála tényét a halotti anyakönyvbe 1918. április 15-én jegyezték be a 179377/1916.. számú BM által közölt adatok alapján.

58 BV. 20. évf. 32. sz. (1916. augusztus 6.) 3.

59 KH. 15. évf. 4. sz. (1911. január 22.) 2.

60 HORVÁTH 1999, 79.

61 KÉL, Lénárd Ernő dr.

62 PN. 61. évf. 15. sz. (1911. január 18.) 7.

63 KÉL, Lénárd János dr.

64 KH. 22. évf. 39. sz. (1899. szeptember 24.) 2.