Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
318 Molnár László Ignác - Brandi Mária (Páka, 1901. szeptember 9.) Páka, 1877. október 31. Szécsisziget, Vegyeskereskedő, Páka Hirschl Henrik - Müller Johanna 1877. szeptember 22. Néhai Brandl József kocsmáros, Páka Waltersdor Katalin, Szécsisziget Tanúik: Breier Gyula, biztosítási ügynök Páka (33), Brandl János kocsmáros, Szécsisziget (38) Franciska - [Kohn| Kovács Ernő (Páka, 1921. szeptember 28.) (Fán i) ?, 1892. február 22. Páka, 1891. Buchenwald, 1945. december 31. február 22. Auschwitz, 1944. önálló divatáru kér. Zalaegerszeg Kóhn Jakab - Pollák Katalin [1911-ben magyarosítottak] Házassági tanúik: Dr. Gábor Ernő Zalaegerszeg, Hirschl Gyula Páka (15. kép) Gizella Páka, 1902. május 31. ? - ? Olga Páka, 1903. július 30. ? - ? Két Hirschl Ignácról van adatunk, akik azonos szülőktől - az anyakönyvek szerint - egy év eltéréssel születtek, és minden adatuk továbbra is dokumentált, így el kell fogadnunk, hogy testvérek voltak, még ha az azonos név adása furcsának is tűnik. Erről a Hirschl Ignácról tudjuk, hogy 1917 augusztusában már letenyei lakos, és ott volt kereskedő.40 További sorsáról nincsenek adataink. Jetta Páka, 1879. december 6. ? - ? Fánny Franciska Páka, 1881. október 23. Páka, 1940. január 30. Halál oka: Elmebajosok beizulása Tudomásunk szerint O volt az utolsó, akit a pákái zsidó temetőbe temettek. Gizella Páka, 1884. március 25. ? - ? Zsigmond Páka, 1886. május 26. Moher: Schacherls Mózes Koma: Mósenscher Henrik kereskedő, Szécsisziget. Kovács Zsuzsanna - Báron (Gál) Márton (Szombathely, 1946. december) Zalaegerszeg, 1922. Budapest, 2014. „Fiatal korában, iskolái után amíg a zsidótörvények lehetővé tették, a szülei divatáru nagykereskedésében dolgozott. 1944-ben a Zalaegerszeg téglagyári gettóból deportálták Auschwitzba. Ott betegsége miatt egy elgázosítási szelekciós csoportba került, amiből egy cseh orvosnő kimentette, így augusztusban, részben gyalogmenetben, továbbviszik a Bergen Belsen-i koncentrációs táborba, onnan november 4-én a duder- stadti koncentrációs táborba került, ahol egy lőszergyárban dolgozott, majd annak felszabadulása előtt, 1945. április végén gyalog viszik Thereisenstadtba, ahol 1945. május 9-én a szovjet csapatok felszabadítják. Édesapja vélt életben maradása miatt júniusban egyedül, Prágán keresztül viszontagságosán hazatér. Útközben cseh lakosok segítik, felruházzák, de a kapott holmikat tartalmazó bőröndjét a prágai állomáson egy orosz katona ellopja, így egy szál ruhában hazatért Zalaegerszegre édesapját keresve. Deportálásból hazatért két nagynénje, az újpesti Schäifer Erzsébet és a zalaegerszegi Weiss-Bihari Mártonné, valamint unokaöccse [a pákái] Szendefi Elemér, [és az ő édesapja: Szendefi Aurél]. Kovács Zsuzsa rokonai közül más nem maradt életben, lakását Zalaegerszegen nem kapta vissza. Ezért Szombathelyre költözik egy ismerőshöz, ahol 1946 decemberében férjhez megy Báron (1966-tól Gál) Mártonhoz (1914-1980), aki Za- lakoppányban született és a Zala megyei Pacsán élt. Ő 1941-től volt munkaszolgálatos, majd onnan deportálták Mauthausenbe, ahol a flekktífuszból kigyógyulva 40 MNLZML Pákái körjegyzőség iratai. Körjegyzőség 1679/1917. Elő szám: 1443.
