Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
Zsidó családok Pákán 311 És azonnal hírt adtak be Pákára. Azután meg megmondták a lelkésznek, A harangot húzássá meg szegénynek. Húzzátok meg azt a négyes harangot, Most temetünk, egy gyönyörű galambot! A .......Naca leveles nyoszolyája, Bedők Vince nem borul többet rája; Nem ad neki zöld szalagot kötőnek, Kinn fekszik a pákái temetőbe. Bedők Vincét viszik a temetőbe, Rávás Józsit kísérik a börtönbe. Hej, lendvai börtönajtó repedj meg, Rávás Józsi, soha se szabadulj meg! Brandli Samu hazajött a börtönből, Ráváséknál a kis Netti, de örül; Vízzel gyúrja azt a híres pogácsát, Mivel szegény Brandli Samut kínálták.21 A ballada két szereplőjéről vannak adataink. Brandl Salamon 1864 után vett birtokokat Pákán. Később Csömödérben volt kocsmáros. Bedők Vince haláláról az alábbiakat tudjuk a pákái plébánia halottak anyakönyvének bejegyzéséből: „Bedők Vince 1890. Hó és nap nem tudatik. Bedők Pál fia, 22 éves. Halál oka: víz alá süllyesztve találtatott meg. Pákái temetőben március 30-án [temette] Albert Miklós plébános. Megjegyzés: Orvosrendőrileg megvizsgáltatott és ez gyilkosságot állapított meg. ”22 Az anyakönyvi adatokon kívül igazán kevés dokumentum maradt fenn a pákái zsidókról. A kevés közül egy adásvételi szerződésben, 1905-ben Hirschl Henrik és Hirschl Ignác adott el földet Danes Gábornak. Az I. világháború elvesztése újra felkorbácsolta az indulatokat és az ellenszenvet: őket vádolták a háború elvesztéséért: „A világháború 1918. oki. végén bevégződött sajnos reánk nézve csúfosan. Ádáz elleneink amerikai segítséggel legyőztek bennünket. De miért? Mert a zsidó szabadkőművesek, agitátorok le tetették katonáinkkal a fegyvert, fellázították őket és idegen országokban hagyatták velük milliárdokat érő nemzeti vagyonúnkat. [...] Az országban mindenütt tombolt a vad düh! Ezen a vidéken Letenyén kezdődött a rablás, aztán jött Rátka, Vörcsök Felsőszemenye, ahol a plébánost is megrabolták és borát itták saját hívei. [...] Nov. 5-én Pákára ért a vad horda és a zsidók kirablása után talán még a plébániát és a postát is kirabolták volna, ha másnap reggel Zalaegerszegről katonaság nem jött volna. ”23 Az alábbiakban betűrendbe szedve közöljük a fellelt adatok alapján ismert személyek neveit és adatait: (Az anyakönyvi adatokat a pákái körjegyzőség és a rk. plébánia anyakönyveiből, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára mikrofilmtárában található zalaegerszegi izraelita anyakönyvi kerület anyakönyveiből vettük. Jelzet: MNL ZML XXXIII. lb.31-32 doboz. A születéseknél szereplő Szécsisziget helységnév nagy valószínűséggel Csokmát, a csokmai csárdát jelenti! Ma Páka, Táncsics u. 2. Pusztacsukma ugyancsak ezzel azonos.) Balázs Mór - Kohn Gizella (?) 1874 Nova, 1877. ? - ? ? - ? Kereskedő, Páka Erzsébet Páka, 1908. június 26. Budapest, 1987. április 17. (Balázs Mór, korábban Breiner Lipót a további anyakönyvi adatok alapján szinte biztosan egy és ugyanaz a személy! 1908-ban magyarosították nevüket. Lásd még Breiner Lipót!) Bartos Béla>Lásd Dreissinger Antal Bartos Magdolna>Lásd Dreissinger Antal Blasich Frigyes rk. - Schlesinger Blanka (Páka, 1918. május 7.) 1893. 12. 25. 1897. 05. 10. Uradalmi könyvelő, Pördefölde, Kámaháza puszta Páka 1919-ben magántisztviselő ? - ? ? - ? 2j GÖNCZI 1948, 284., HORVÁTH 1981, 108. 22 Páka meghaltak anyakönyve 1890. 60. szám. 23 Pákái rk. plébánia História Domus, 150-151. Az erre az időszakra vonatkozó lapokat az 1945 utáni időben kivágták, és egy korábbi pénztár- könyvbe rejtették. 2012 januárjában kerültek elő.
