Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Molnár László: Zsidó családok Pákán
ZALAI MUZEUM 23 2017 305 Molnár László Zsidó családok Pákán Egy olyan közösségről próbálok objektív képet bemutatni, amely létszámát tekintve jelentéktelen az összes lakosság számához viszonyítva, hiszen legnagyobb lélekszámúkkor sem érték el a falu lakosságának 6 %-át. Viszont gazdasági szerepük lévén jelentős befolyást gyakoroltak a település gazdasági és társadalmi életére, egy olyan településen, amelynek népe a falu első írásos említésétől fogva a katolikus vallást követte, és megmaradt mindvégig katolikusnak a török korban, és - egyedüli faluként a környéken - a reformáció alatt is. Csak csekély mértékben változott a szinte 100 %-os katolikus lakosság összetétele a zsidóság, illetve egy- egy más vallású: ágostai evangélikus vagy helvét vallá- sú megjelenésével a 18. században, illetve a 19. század első harmadában. Számarányuk a későbbiekben sem túl jelentős, és asszimilálódásuk is korán megindult. Közülük többen is áttértek a katolikus hitre az évek során. Ilyen átkeresztelkedésre több adatunk is van: 1791. augusztus 28-án egy név nélkül említett zsidót keresztelt meg Bubics plébános. 1841-ben két ágostai vallású áttéréséről adnak számot. 1856-ban egy helvét vallású egyén vált katolikusra. A keresztény hitre történő jelentősebb mérvű áttérések száma a 20. század elejétől figyelhető meg. Ezt a falubeli dokumentumok alapján állítom, tehát nem szélesebb körben végzett kutatás eredményéről van szó. 1908. november 3-án Hirschl Henrik 72 éves föld- birtokos nevével találkozunk a pákái római katolikus plébánia halottak anyakönyvében. Ebből arra következtetünk, hogy időközben ő is katalizált, de átkeresz- telkedésének időpontját nem ismerjük. Récsey József pákái fazekas gyereke az 1902/3-as tanévben, Dreiszinger Antal kocsmáros gyereke az 1903/4-es tanévben, Brandl Ignác kereskedő gyereke az 1905/6-os tanévben a pákái római katolikus iskolába járt.1 Ebből nem derül ki, hogy ők áttértek-e a katolikus hitre, vagy iskolájuk megszűnvén engedélyezték számukra a más felekezeti iskolába járást. A zsidók falubeli megjelenéséről az első ismert írásos adatunk 1770-ből származik; ez egy zsidó mészárosról tesz említést.2 A zsidóság száma elsősorban a Galíciából - ez országosan igaz, de Zala megyébe és a Nyugat-Dunán- túlra jellemzően nem innen, hanem Morvaországból és Ausztriából vándoroltak be a zsidók - történő intenzív bevándorlás hatására (18—19. század fordulója) a 18. század második feléhez képest megháromszorozódott. Ez esetünkben Pákán, számokban kifejezve, a korabeli összeírások alapján így alakult: (A számok csak férfiakat jelentenek.) 1805: 1-17 éves: 2 18-40 éves, nős: 2 Nőtlen és özvegy: 1 1819-ben ugyanaz, mint 1805-ben 1828: 1-17 éves: 6 18-40 éves, nős: 3 Nőtlen és özvegy: 3 40 év fölött: 33 1832: 7 zsidó lakos4 1836: 7 zsidó lakos5 1848: 1-17 éves: 8 18-40 éves, nős: 3 Nőtlen és özvegy: 5 40 év fölött: 46 1 MNL ZML VIII. 217. Pákái Római Katolikus iskola anyakönyvei 2 MNL ZML HLc., Páka 3 MNL ZML HLc, Páka, 127. Nem nemes népesség összeírása katonai célra. 4 MNL ZML HLc, Páka; Magyar Országos Levéltár S. 81. Vízrajzi Intézet raksz. 28. Zala megye postautjai 5 FÉNYES 1851, 516. 6 MNL ZML HLc. Páka. Nem nemes népesség összeírása katonai célra.
