Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Bekő Tamás: Patkó-rejtély. Egy titokzatos dunántúli rablóvezér élete és Zala megyei rablásai
Patkó-rejtély 291 Forrás: MNL Somogy Megyei Levéltára Szigetvári Magyar Királyi Járásbiróság iratai. Telekkönyvi ügyek iratai 885/1892. Patkó bibliográfia75 A bibliográfia célja, hogy közreadja a tanulmány elkészítéséhez összegyűjtött, felhasznált és fel nem használt írásművek jegyzékét. A lista a könnyebb átláthatóság érdekében, valamint a tételek - időben és keletkezésüket tekintve is - jól elkülöníthető köréből adódóan két részre tagolódik. I. Könyvek, könyvrészletek, tanulmányok, folyóirat- és újságcikkek Az első részben a Patkó tevékenykedése után született, róla szóló irodalom szerepel. A csekély és hiányosan fennmaradt források, a már életében párhuzamosan létező és elválaszthatatlanul összekeveredett valós és fiktív életrajzi elemek is indokolták a műfajok széles körének áttekintését: a betyárvilágot először vizsgáló néprajztudományi, a különböző mélységű történeti munkáktól kezdve a hírlapokban megjelenő cikkekig. A történettudományi szakirodalom összegyűjtésében teljességre törekedtünk. Elmondható, hogy szinte egyik munka sem kérdőjelezi meg Gönczi Ferenc kutatásait, az ő eredményeire épít. A néprajztudományi és ismeretterjesztő írások közül a dunántúliakra fókuszálva, főként azok kerültek a bibliográfiába, amelyek konkrét adatokat - helyszíneket, neveket - tartalmaznak, függetlenül valóságtartalmuktól. Kivételt jelent néhány dunántúli betyármondát tartalmazó gyűjtemény, zalai kuriózumként Patkóék képi ábrázolása az 1864. évi Zala-Somogyi népnaptárban (szerk. Pánczél Feri), vagy Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág című kötete, mely korabeli sajtóhírekre hivatkozik. A korszakra, és a későbbi évtizedekre is jellemző ponyvairodalom nem kapott helyet a bibliográfiában, ezek tanulmányozhatók Békés István idézett művében. A terjedelmet tekintve nemcsak azokat a műveket vettük fel, amelyeknek jól elkülöníthető része, fejezete foglalkozik Patkóval, hanem a kutatás szempontjából fontosnak ítélt, szinte csak mondatnyi információt tartalmazó dokumentumokat is. A gyűjtéshez a kézbe vett dokumentumok irodalomjegyzékein, könyvtárak katalógusain kívül nagy segítséget nyújtottak a világhálón elérhető teljes szövegű adatbázisok (Hungarica- na, Arcanum Digitális Tudománytár). A tételek szerző, illetve szerző hiányában cím, hírlapok esetében a lap címe szerinti betűrendben követik egymást. A nem önálló tanulmányok, fejezetek esetében a tétel a dokumentum egészére hivatkozik, megjelölve a Patkóról szóló oldalszámot, oldaltartományt. II. Korabeli újsághírek A második rész egyfajta kronológiaként 1861-től 1863-ig a kortárs sajtó híreit gyűjti csokorba időrendben. A megyei hírlapok indulása éppen ezekre az évekre tehető, így a Zala-Somogyi Közlöny már első számában beszámolt Patkóról. A Dunántúlon még Győrben és Pécsen jelent meg újság ebben az időben. A hírek között nagy az átfedés, hiszen az országos és vidéki sajtó képviselői egyaránt átvették egymás értesüléseit, a „helyi tudósítók” pedig leveleztek más megyék szerkesztőségeivel. A fejezet végén néhány későbbi, de Patkó életéhez konkrétan köthető hír kapott még helyet. A tételek első adata a szerző neve, hiányában a hírlap címe, ezt követi a cikk címe. A bibliográfiai leírás után rövid tartalmi ismertetés olvasható, ha a cím nem elég informatív. Az országos lapok közül az interneten, digitalizált formában elérhetőeket volt mód áttekinteni, kiegészítve a szakirodalomban talált hivatkozásokkal, valamint A magyar néprajztudomány bibliográfiája, 1850-1870 (Sándor István szerk.) című kötet vonatkozó tételeivel. Ez utóbbi bibliográfia német nyelvű, illetve nem dunántúli újságban megjelent cikkei is megtalálhatók a felsorolásban. A bibliográfia nem teljes, de a hírek nagy átfedése miatt mondhatni hiánytalan képet ad Patkó, társai és az ál-Patkók tényeket és mondaelemeket elegyítő korabeli sajtószerepléséről. 75 A bibliográfia elkészítéséért hálás köszönettel tartozom Szabóné Simon Beátának, az MNL ZML könyvtárosának.
