Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Vándor László: Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához. A Kanizsai Boldogságos Szűzről címzett ferencrendi kolostor régészeti emlékei
Újabb adatok a középkori Kanizsa mezőváros topográfiájához 165 után, 1702-ben új ferences kolostor épül a visszatért szerzetesek számára az egyre gyarapodó Nagykanizsán.18 A középkori település elpusztult épületeinek azonosítása sokáig csak a találgatások szintjén maradt. 1986-ban, amikor a zalai ferences kolostorokkal foglalkoztam, helyével kapcsolatban még csak történeti irodalomban felmerült véleményeket tudtam összegezni. Az egyik szerző szerint az új kolostor épült a helyére, mások szerint a várban volt. Ezért mindössze annyit tudtam jelezni, hogy helyét csak régészeti feltárás tisztázhatja.19 Néhány évvel később jelent meg Méri Istvánnak a kanizsai vár feltárását végző régésznek a könyve.20 Ebből és a 15-16. századi összeírásokból, valamint egy a 16. század végi várat és a várost ábrázoló alaprajzból kiindulva, először próbálta megrajzolni a középkori-koraújkori város elhelyezkedését. Kiindulásának alapja volt, hogy a 16. században a vártól keletre eső területen kialakított, palánkfalakkal körülvett város alaprajzán ábrázolt L alakú épületet, amely a „magyar templom” és „hadiszertár” jelzetet viselte, a ferences kolostorral azonosította.21 Az a terület, ahol ez az épület állt, a mai Erzsébet tér térségére lokalizálható. Továbbá az írott forrásokban 1531 és 1598 között folyamatosan emlegetett külső (Exterior) és belső (Interior) Kanizsa településrészek alapján joggal vélte, hogy a városnak csak egy része található az erődített területen.22 Ez alapján, valamint egy Kanizsa várának átépítésére, illetve más helyre helyezésére készített tervrajzból kiindulva a várost a feltételezett kolostortól délre kereste. A tervrajzon ábrázolt templomot Kanizsa középkori plébánia templomával azonosítva, a középkori települést a mai pályaudvar körüli területekre határozta.23 Az 1994. évben megjelent Nagykanizsa monográfiája I. kötetében újra kellett a témával foglalkozni, elfogadtam Méri Istvánnak a ferences kolostor lokalizálásával kapcsolatos véleményét, de a középkori település elhelyezkedéséről teljesen más véleményre jutottam.24 Elemezve a korábbi évek leletmentéseinek és megfigyeléseinek anyagát, kiderült, hogy középkori leletek egyetlen térségből, az erődített várostól (a mai Erzsébet tér környéke) északra az egykori mocsár partján húzódó Magyar utca és az abból kiinduló mellékutcák térségéből ismeretesek. A Magyar utca 55., 75., 77. szám alatti területen előkerülő nagyobb mennyiségű embercsont középkori temető helyét mutatta. Ebben a térségben a 17. századi ostromábrázolások egyházi épületet jeleznek.25 Mindezek alapján a középkori település elhelyezkedéséhez nem férhetett kétség. Ugyanakkor Méri könyvében hosszasan foglalkozik a város északi részére lokalizálható, összeírásokban először 1493-ban megjelenő, és utoljára 1530-ban szereplő Szombathely nevű településsel. Ennek elhelyezkedése kapcsán az 1969- ben az Egyesült Izzó (ma General Electric) gyártelep építésekor elpusztított templomot Szombathely településhez kapcsolta. Méri István Szombathelyt önálló településnek vélte.26 A későbbiekben az itt megjelenő Szombathely utca, majd pedig ennek a területnek az egybeesése Külső Kanizsa egy részével - melyet a források elemzésével részletesen kifejtettem - arra a véleményre juttatott, hogy csak Kanizsa keleti része kapott egy időre új státuszt a földesúr akaratából, elkülönítve azt a mezővárostól.27 1994-ben tehát a középkori Kanizsát a Magyar utca és az Egyesült Izzó közötti területre lokalizáltam. Elfogadtam Méri feltételezését a ferences kolostor helyéről, úgy gondoltam, hogy mivel a gyártelepen talált nagyméretű templom a város területére esett, ez valószínűleg a mezőváros plébániatemploma lehetett. Ebből a feltevésből kiindulva a Magyar utca területén lokalizált másik templomot a forrásokban említett középkori kápolnával véltem azonosnak.28 Gyakorlatilag a Nagykanizsa monográfiája első kötetének megjelenésével egyidőben egy földmunka során újra előkerültek az 1969-ben jórészt elpusztított templom maradványai, melyek területén végzett feltárás nyomán a középkori (Nagy) Kanizsa topográfiáját át kell értékelni, és pontosítani lehet.29 18 Halis 1899; Kréninger 2006, 302-303. 19 Vándor 1986, 52. 20 Méri 1988, 47-57. 21 Ibid. 22 MOL.Dic. Zala megye. Kivonata a zalaegerszegi Göcseji Múzeum adattárában. 23 Méri 1988, 36.; Ennek az elképzelésnek a korrekciója Vándor 1994, 265-266, 268. 24 Vándor 1994, 265-267. 25 Méri 1988, 82.; Thúry György Múzeum, Nagykanizsa. Adattár 316/1962.; Méri 1988, 53-54.; Vándor 1994, 266. 26 Méri 1988, 14. 27 Vándor 1994, 266. 28 Vándor 1994, 266-267. 29 Vándor 1999: Az 1999-ben megjelent „Kanizsa enciklopédia”-ban az általam a ferences kolostorról írt szócikkben már közöltem megtalálását és elhelyezkedését.
