Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Müller Róbert: Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században
148 Müller Róbert meg (5. kép).u A Capitoliumi Múzeum Omphale mozaikján valóban övguzsaly látható, hisz Heracles úgy fon, hogy övébe tűzve viseli a guzsalyt (6. kép).48 49 A dobogói 111. sírba tehát egy kézi- és egy övguzsalyt tettek, feltehetően azért, mert a két eszközzel két különböző anyagot fontak. A pectennel ellentétben a radius recens formáit nem mutatta be PSzJ, csak újabb dolgozataiban közölte, hogy magyar elnevezése ’cece’.50 51 Megpróbáltam utánajárni, hogy mi a cece és hogyan néz ki. Sajnos nem jártam sikerrel. Nem ismeri ezt a kifejezést Bát- ky Zsigmond összefoglalása a Magyarság Néprajza l. kötetében,31 nem találtam a Magyar Néprajzi Lexikon köteteiben és Szolnoky Lajos legutóbbi összegzésében sem.52 A Czuczor-Fogarasi szótár is csak a Fejér és Abaúj megyei községeket ismeri.53 A szövés technikájával foglalkozó kézikönyvek sem említik a cecét.54 Szuhay Péter úr, a Magyar Néprajzi Múzeum mesterségek gyűjteményének vezetője levelemre 2015. 06. 08-án adott válaszában azt írta, hogy a cecét nem ismeri, és gyűjteményükben tudomása szerint nincs ilyen tárgy. PSzJ-hez is fordultam, de e-mailjeimre nem kaptam választ (Időközben kiderült, hogy a cím megváltozott). Kedves ismerősöm Bordácsné Kishon- ti Erika, szövő, a népművészet mestere és tanítványai is dolgoznak függőleges, kéthengeres szövőszéken. A láncfonalak kiemelésére vagy eligazítására ők is használják a radiust, aminek nincs külön neve. Ő az 1980- as években Budapesten a Burda szakboltban vásárolta az általa használt 15 cm hosszú eszközt, amelynek egyik vége befűzhető, így más szövőszékeken és más problémák megoldására is használni tudja. Van egy másik ’tűje’ is, ami kerékpár küllőből házilag készült, 12 cm hosszú, és a hegyes vége kissé begörbített (4. kép). Összegzésként megállapítható, hogy a 20-30 cm hosszú, egyik végükön hegyesedő vastárgyak nem a függőleges, kéthengeres szövőszék láncfonalainak kiemelésére vagy eligazítására szolgáló eszközök (radius, pin-beater, cece), hanem a fonás során használt guzsalyok, latinul colus, méghozzá a tömör darabok kézi-, az üreges vagy köpüs darabok pedig övguzsa- lyok voltak. Abból a tényből, hogy Aurelius Victor feljegyzése szerint Galerius császár 292-ben Valeria provinciában erdőket irtatott és a Balaton vizét leeresztette a Dunába,55 majd betelepítette a karpokat, továbbá a pecten és a radius keltezhető példányai 4. századiak és elsősorban a Dél-Dunántúlról ismertek,56 messzemenő következtetésekre jutott PSzJ. Való igaz, hogy a szálleverő fésűk és a hegyes végű vas guzsalyok elsősorban falusias jellegű települések, illetve egyes belső erődök temetőiből és mezőgazdasági eszközöket is tartalmazó leletekből ismertek, a „városi településekre, illetve temetőikre egyáltalán nem jellemzőek.”57 Ebből arra következtetett, hogy mindez egy nagyszabású, több évtizeden át tartó, célirányos kormányzati terv része, egy sikeres mezőgazdasági nagyberuházás volt, amellyel „...a kedvezőtlen, illetve kevésbé kedvező dél-pannó- niai természeti állapotokba beavatkozva a helyi mezőgazdasági produktivitást szándékoztak növelni.”58 Eredményei közé tartoznak az előzmények nélkül, egységes tervek alapján megépülő belső erődök. Ezek a bennük lévő hatalmas horreumok alapján a helyi mezőgazdasági többletet begyűjtő-raktározó-újraelosztó központok voltak.59 Illetve a fölösleget, ami meghaladta a provincia szükségletét, vízi úton a birodalom más tartományaiba szállították. Utóbb Serlegi Gáborral összefogva a Balaton lecsapolásának módját és régészeti bizonyítékait is bemutatta.60 Elképzeléseiket más is elfogadta.61 A következőkben áttekintjük a koncepció egyes elemeit és realitásukat. 48 A görög nyelvű felirat szerint a síremléket L. Atilius Artemas állíttatta barátjának Titus Flavius Trophimasnak. A jobb oldali jeleneten a két barát együtt mulat. A bal oldali jelenet bal oldalán az elhunyt cipész látható munka közben, jobb oldalán egy férfi - a barát-a tőle jobbra rögzített kender csomóból vastagabb szálat húz, és azt feltekercseli egy szárra. A barátot kötélgyártóként határozták meg (ZIMMER 1982, 132-133., Kat. 47.; ZIMMER 1985, 209.; ÖZER 2009, 28.). 49 Átrajzolva közli T. BÍRÓ 1994, 49. 50 Pl. PÁSZTÓKA1-SZEŐKE 2012b, 8.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 68-69. 51 BÁTKY 52 SZOLNOKY 1991 53 CZUCZOR - FOGARASI 1862, 1111. 54 LANDGRAF - SZITTNER 1982; LANDGRAF - SZITTNER 1984; LANDGRAF - PENKALA - SZITTNER 2001, 2004 55 „pauloque post vulnerepestilenti con sumptus est, cum agrum satis reipublicae commodantem caesis immanibus silvis atque emissio in Danu- biam lacu Pelsone apud Pannonios fecisset. Cuius gratia provinciám uxoris nomine Valériám appellavit. ” Sextus Aurelius Victor: de Caesaribus 40,9-10. 56 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 21, 11.,kép; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 3. kép. 57 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b, 20.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE — SERLEGI 2013, 69. Megemlíthető, hogy legutóbb épp egy Savariában előkerült kézi guzsalyt tettek közzé (BÁLÁZS 2015, 281., Kát. 25.4.). 58 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 71. 59 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 20-21; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013a, 212-213.; PÁSZTÓKAI 2013b, 261.; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013, 70-71. 60 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2013; PÁSZTÓKAI-SZEŐKE - SERLEGI 2014. 61 VAJDA 2014
