Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Müller Róbert: Cece vagy guzsaly, radius vagy colus? Textilgyártás és a Balaton vízállása a 4. században
Cece vagy gúzs a ly, radius vagy coins? 147 volna Genetiva kezében. A szerző megnevezi, hogy a tárgy neve angolul pin-beater, de egyetlen ilyen tárgyat sem közöl.29 Az interneten számos római- és nép- vándorlás kori, csontból készült pin-beater található, méghozzá annak mindkét változata: a csak az egyik végén hegyesedő (1. kép a),30 amit a kéthengeres, és a mindkét végén hegyes (1. kép b-c), amit a nehezékes szövőszéken használtak.31 A mellettük lévő mérce alapján valamennyi 10-12 cm körüli. Baroness Kaleeb közleményében nincs a csak az egyik végükön hegyes, angolszász, csont pin-beaterek mellett lépték (2. kép), de a mellettük látható orsógombok alapján ezek sem lehettek nagyobbak.32 Gostencnik csak megemlíti, hogy a római korban fából és csontból egyaránt készülhettek ún. pin-beaterek.33 T. Bíró Mária a Nemzeti Múzeum római kori csonttárgyai között a mindkét végén hegyesedő 7-12 cm hosszú tárgyakat pin- beaternek határozta meg.34 A pin-beater másik típusa is ismert lehetett tartományunkban, csak ezek könnyen összetéveszthetők az ugyancsak egyik végükön hegyes, egyszerű hajtűkkel, amelyeknek két változatát említi, egy 8-9 és egy 12-13 cm-eset.35 A radius és a pecten összetartozását igazolja PSzJ szerint, hogy 4. századi sírokban együtt fordulnak elő. Az arányok azonban nagyon eltérőek. Gyűjtése szerint a 50 szálleverő fésűből mindössze öt került elő sírból (10%),36 míg a 163 hegyes vaspálcából 31 temetőben 111 (68%).37 Az öt szálleverős sírból négy alkalommal volt hegyes vaspálca is a mellékletek között, két alkalommal még orsógomb is. Ehhez hozzátehetjük, hogy a Zalaegerszeg-Kaszaháza-i 2. sírba ugyancsak hegyes vaspálcát és orsógombot tettek mellékletként.38 39 A szálleverő fésű és a hegyes vaspálca együttes előfordulása női temetkezésekben nem nevezhető gyakorinak. A régészeti anyagból tehát főleg csont radiusokaí ismerünk, és ezek lényegesen kisebbek, mint a hegyesedő vaspálcák. A 20-30 cm-es, vaskos darabokkal csak nehézkesen lehetett volna a sűrű láncfonalakat kiemelni vagy eligazítani. Fémből is készülhetett láncfonal igazító tű, legalábbis ennek határoztak meg egy 5-7. századi, angolszász, bronzból készített, részben csavart szárú, hegyes eszközt, amely ugyancsak 10 cm-es (3. kép).y> PSzJ hivatkozik arra, hogy a Közel-Keleten ismertek korábbi irodalmi utalások, amelyekben a pin-beater „takácsok vas szege” vagy „takácsok árja” elnevezéssel szerepel.40 Ez az elnevezés is azt mutatja, hogy ez csak egy rövidebb tárgy lehetett. A kézi guzsaly a 20. századra visszaszorult Európa peremére.41 Részben az övguzsaly szorította ki. Erről írta Szolnoky Lajos: „Még racionálisabb eszköze a rost elhelyezésének az övguzsaly. Körülbelül méteres hosszú pálca ez, amit alsó végével az övbe (szoknya korcába) dugnak. így a kéz teljesen felszabadul a fonásra.”42 Ezt figyelembe véve külön kell foglalkoznunk a keszthely-dobogói 111. sírral. Ebben ugyanis a szál leverő fésű és az esztergályozott csont orsógomb mellett, két hegyesedő vastárgy is volt.43 A két vaspálca azonban nem egyforma, az egyiknek a tompa vége üreges, amibe egy fanyelet lehetett erősíteni. Köpű- szerű kiképzés több hegyesedő vaspálcán is megfigyelhető volt, például. Keszthely-Halászrét 1. sír és Keszthely-Dobogó 5. sír,44 vagy Zengővárkony II. 12. és 14. sír.45 Ezek alapján felvetettem, hogy ezek övguzsaly végei lehettek.46 PSzJ utalt egy ostiai szarkofágra, amely egy cipész mester számára készült. A műhelyt bemutató relief jobb szélén a segéd látható, aki hosszabb szálú növényi rostból a cipők összevarrására szolgáló fonalat fon, és a guzsaly az övébe van tűzve.47 Ez azonban téves interpretáció. Az ábrázoláson nincs guzsaly, és feltehetően egy kötélgyártót örökítettek 29 PETTY 2014, 74., Fig. 32. munka közben mutatja be a pin-beater használatát, ami egy legfeljebb 10 cm-es eszköz. 30 internet: Viking refs: crafts and manufacturing. 31 Elképzelhető, hogy a nehezékes szövőszéken is használtak csak az egyik végükön hegyesedő eszközöket. Az ankarai Régészeti Múzeum őriz egy sírkövet Nahilanból, amelynek alsó felén egy nehezékes szövőszék látható. A szövőszék bal oldalán fent két darab egyik végén hegyes tárgy (pin beater), középen kétoldalas fésű, alul két vetélő látható, egy további nyeles fésű pedig a szövőszék fölé került (PETTY 2014, 30-31. és Fig. 9.). 32 kaleeb.galtham.org/pdf/pinbeaters.pdf HOOK — MACGREGOR 1997, 29. alapján. 33 GOSTENŐNIK 2011,218. 34 T. BÍRÓ 1994, 102-103. és LXI. t. 53-534. 35 T. BÍRÓ 1994, 31. és Xll-XIV. t. 99-137. 36 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 15-16. 37 MÜLLER 201 la, 190. és Fundortliste 1. 38 MÜLLER 2014b 39 Internet: Flickriver.daegrad tools’s... 40 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012a, 20. 41 SZOLNOKY 1991,356. 42 SZOLNOKY 1991, 356-357. 43 SÁGI 1981, 103. és 76., Abb. 57.; A sír fontosságát jelzi, hogy PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2013b, 262., 10. kép is közli a leleteket. 44 SÁGI 1960, 190. és 208. 45 DOMBAY 1957, 289. 46 MÜLLER 2009, 44.; MÜLLER 2011a, 188. 47 PÁSZTÓKAI-SZEŐKE 2012b 12.
