Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Tokai Zita Mária: Nagykanizsa–Palin –Anyagnyerőhely – egy központ a lengyeli kultúra idejéből I.
Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely - egy központ a lengyeli kultúra idejéből I. 11- 2. típus: enyhén vagy erősebben megvastagszik az árok;- 3. típus: a bejáratot az árkok derékszögben kifele forduló szakaszai követik (ún. Zangentor);- 4. típus: a bejáratot az árkok derékszögben befele forduló szakaszai követik;- 5. típus: az árkok derékszögben ki-, illetve befele forduló szakaszai összeérnek, két árok között folyosóként szegélyezik a bejáratot;- 6. típus: az árok kifele, félkörívben túlnyúlik a bejárat előtt, mely szűkíti a kaput. A cseh és morva körárkoknál is vizsgálták a bejáratokat, mely során ott 5 típust különítettek el.24 Természetesen ezekből a típusokból több egyező az előbb látottakkal: az 1. és az 5. ugyanaz, mint az osztrákoknál, a 2. az osztrák csoport 3. típusával egyezik meg. Itt a 3. típus az 1. és 2. kombinációja, melyet csak Bylany 4/1 lelőhelyen tapasztalták. A 4. típus is a kettős árkoknál van meg, ahol nemcsak a külső, hanem a belső árok is derékszögben megtörik, kifele fordul, és hozzáérve a külső árokhoz folyosót képez. A többes árkoknál előfordul az árokvégződések kombinációja is. A nagykanizsai lelőhelyen a bejáratok szélessége változó, 2,1-5,2 m közötti, melyek többsége egyszerű földhíd. Az 1998-as kis leletmentés során a külső árok keleti részén a főárokhoz egy félköríves árok csatlakozott, melyet kapuként írt le a feltáró, Horváth László.25 Ez akkor párhuzam nélküli jelenség volt! Ehhez hasonlót a teljes megelőző feltárás során csupán a középső körároknál észleltünk, ekkor sem a belsőn, sem pedig továbbiak a külsőn nem voltak. A középső árkon azonban 3 helyen, az északi, az északkeleti és a délnyugati bejáratok előtt jelentkezett az érdekes jelenség. Ezeknél félköríves árok vette körbe a bejáratot (5. kép 1, 3). Közülük az északi és a délnyugati árok teljesen visszazárt, mindkét végével szinte „fül- szerűen” csatlakozott a körárokhoz, az északkeletinél pedig az egyik vége nyitott volt. Közös jellemzőjük, hogy a körárok a bejáratnál ugyan megszakad, de egy kis, keskeny, sekély árkocska van az átjáróban, mely összeköti a körárok-szakaszokat. Ezeken talán palló lehetett, vagy mivel tényleg keskenyek, könnyen át is léphettek rajtuk. A körárkokhoz csatlakozó félköríves árkok26 adatait a 2. táblázatban foglaljuk össze. Ha a középső árkon levő 3 toldalékárkot összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a konstrukciók „átmérője” (azaz legnagyobb szélessége) közel azonos, 10,5-11 m közötti. Ez az adat az északi és északkeleti toldalékok esetében megegyezik a körárkok síkjából kiugró mértékkel, míg a délnyugati ezeknél mintegy 3 m-rel kevesebb. Közös jellemzőjük, hogy kettős árkok, általában a külső árok alja V, a belsőé U átmet- szetű, és mindig a belső egy kicsit mélyebb (5. kép 4-5). A külső árok nem is futott végig a konstrukción, mely a legszabályosabb alakú északi toldaléknál jól megfigyelhető volt, ez a körárok széleitől mintegy 4 m-rel véget ért. Ezen félköríves árkokban is találtunk leleteket, kerámiatöredékek - köztük festett darabok is vannak állatcsontok, őrlőkő töredéke, magkő, csiszolt kőék és agyagkanalak darabjai kerültek innen napvilágra. A lelőhely nagyfelületű feltárásakor csupán a Dunántúlról ismert a kutatás két hasonló jelenséget, mindkettőt Somogy megyéből: Szólád - Kisaszó27 és Kaposújlak-Várdomb-dűlő28 lelőhelyekről. Az utóbbi annyiban tekinthető párhuzamnak, hogy ott félköríves objektumokat találtak az árok előtt. A szisztematikus Baranya megyei kutatások nyomán azonban újabb félköríves toldalékárokkal rendelkező körárkokat fedeztek fel: Személy - Hegyes I-II.,29 Villánykövesd- Jakabfalusi út mente30 és Zengővárkony - Igaz-dűlő lelőhelyeken.31 Zala megyei őskori földműveinek kutatására alakult kutatócsoport - melynek jómagam is tagja vagyok - egyik vizsgálati helyszínén, Bezeréd- Teleki-dűlő II. lelőhelyen a geofizikai felmérés során is mutatkoztak félköríves záródások a bejáratok előtt.32 így ma már nyolcra növekedett az ilyen jellegű lelőhelyek száma a Délnyugat-Dunántúlon. Ám ez a szám még mindig nagyon alacsony a kultúrkör elterjedési területéről eddig megismert körárkos helyek számához képest. A körárkokhoz csatlakozó félköríves árkoknak nincs egységes elnevezése, fül, bástya, elővéd, toldalék kifejezésekkel szerepel a különböző publiká24 RÍDKY - DANÉCEK 2012, 228., Fig. 5 25 HORVÁTH 1998, 12-13., 2001, 157-158. 26 A külső körárokhoz csatlakozó félköríves ároknak csak kis részletei kerültek feltárásra, a többi korábban megsemmisült, így ennek az adatait nem tudták pontosan felvenni, így nem szerepel a táblázatban. 27 OSZTÁS et al 2004 28 SOMOGYI 2004, 2007 29 BERTÓK - GÁTI - VAJDA 2008 30 BERTÓK - GÁTI 2011, 3-5., Abb. 2-3. 31 BERTÓK-GÁTI 2011, 5-8., Abb. 4-5. 32 R BARNA et al 2016, 318.
