Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Tokai Zita Mária: Nagykanizsa–Palin –Anyagnyerőhely – egy központ a lengyeli kultúra idejéből I.
Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely - egy központ a lengyeli kultúra idejéből 1. 9 nagyobb kiterjedést tapasztaltunk elsősorban keleti és északkeleti irányban. A felszíni adatok alapján a település kb. 620x400 m nagyságú, északkelet-délnyugati irányú, a dombhát természetes vonalát követi. A legintenzivebben a mai 74-es számú út nyugati oldala mellett, a dombhát legmagasabb részén, illetve a körárokrendszer felé néző oldalon jelentkezett a leletanyag. Ugyanekkor a rondellától észak/északkeleti irányban, mintegy 250 m távolságban, a Kámáncs-aljai-dűlőben fekvő településtől pedig 200 m-rel északra egy újabb, korábban ismeretlen lengyeli korú lelőhelyet is lokalizáltunk a terepbejárás alkalmával. A település a felszíni nyomok alapján 380x200 m nagyságú, észak-déli irányú és a Nagykanizsa-Palin - Új-Irtás nevet kapta (nyilvántartási azonosítója: 90451).13 A lelőhely objektumai A lelőhely leglátványosabb és monumentálisabb jelenségei a körárokrendszer árkai (1. kép 3; 2-6. kép). Az ilyen körárkoknál az első szembetűnő dolgok a fizikai paraméterek: az árkok száma, a formája és a nagysága, feltárás esetén a szerkezete, a betöltések, a feltárt leletanyag. A következő kérdéskör a tagoltságukra vonatkozik: Hány bejárata van? Ezeket hogyan alakították ki? Van-e paliszád vagy sem? Ha igen, mennyi és hol? Mutatkoznak-e régészeti jelenségek az árkon belül, többes ároknál az árkok között, vagy azokon kívül is? Az elsődleges adatokon túl előbb a közvetlen környezetére, majd a tágabb vidékre fordul a kutatás figyelme, többek között az alábbi kérdésekre keresve a választ: Milyen földrajzi környezetben fekszik a körárok? Vannak-e a közelében hasonló korú telepnyomok? Milyen messze található a következő körárok? Ezekre azonban csak a mérhető tulajdonságokkal válaszolhatunk. A szeparáció, a differenciálódás, a kint és a bent kérdése már egy másik irány felé mutat. Fontos a közösség és az egyén életében betöltött szerepe, a státusz és a rítus jelei, a tevékenységi körök rekonstruálása. A neolit földművek vizsgálatánál tehát több aspektust is figyelembe kell venni, nemcsak a méretük és a kivitelezésük fontos, hanem az egyediségük és a nemzetköziségük is. Jelen munkánkban csak az elsődleges adatokkal, azaz a „mérhető” tulajdonságokkal foglalkozunk. Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhely lelőhely helyszínéül szolgáló meredek dombon valószínűleg talajművelés nem folyt, így a felső 15-20 cm vastag humusz eltávolítása után a világos színű, halványsárga löszös-homokos altalajban jól kirajzolódtak barna betöltéssel a régészeti jelenségek foltjai. Megtaláltuk az 1998-ban feltárt 20 m hosszú árokszakasz folytatását, illetve az akkor szondázó jelleggel a domboldalba húzott keskeny kutatóárkokat is. A 2006-os feltárásunk során igazoltuk, hogy itt valóban egy hármas körárokrendszert rejtett a föld, melynek árkain különböző számú bejáratot figyeltünk meg. A belső árkon 5, a középsőn 6, a külsőn - valószínűleg szintén — 6 bejárat lehetett. A 169 m magas domb tetején levő laposabb rész teljesen üres, sem építmény, sem más objektum nem jelentkezett itt. Ezt a központi teret koncentrikusan vették körbe a domboldalba ásott árkok. A belső árok kerekded, a középső már enyhén ovális, a külső árok keleti része kissé deformálódott - a domb keleti oldalán erősebb volt az erózió, itt nagyobb mértékű feltöltődési tapasztaltunk, mely az árok metszetein is jól látszott -, lefelé tolódott el, így formája oválissá vált. A belső árok 167-169 m tengerszint feletti magasságok között, a középső 160-165 m között, a külső 154-161 m között létesült. A körárokrendszer központi tere és a külső árok széle között több mint 15 m magasság különbség volt. A belső árok 48-50 m átmérőjű, a középső 85-94 m. A legnagyobb, külső árok a maga 135-150 m-es legnagyobb szélességével a hazai árkok között a közepes méretet képviseli. Az árkok által körbefogott belső üres tér kb. 1.300 m2 nagyságú, a középső árok kb. 4.900 m2-nyi területet kerít, a külső árok pedig kb. 12.000 m2-t. Az árkok adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze, feltárt részleteiket pedig a 3-6. képeken. A többes árkok vizsgálata során szabályszerűségeket figyeltek meg az árkok méreteinél. A kettős árkoknál 4:3 és 3:2 arány a jellemző, ritkán 2:1. A 4:3 arány főleg a dél-német körároknál van meg, a 3:2 a cseh és morva árkoknál, az osztrákoknál pedig vegyes, nem mutatkozik ebben tendencia.14 A hármas árkoknál az 5:4:3 és a 4:3:2 arány a gyakori, de a 3:2:1 is előfordul. Utóbbit tapasztaltuk a nagykanizsai körárkoknál is, ahol az árkok egymáshoz viszonyított aránya megközelítőleg 3:2:1. Árkaink koncentrikusak, de a deformáltság miatt 13 EKE 2014 14 TKNKA 1991,314-315..Tabelle 10-12
