Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Orha Zoltán–Simon Anna: Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez
ZALAI MUZEUM 22 2015 77 Orha Zoltán - Simon Anna Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez Zalaegerszeg északnyugati részén, a Zala északi partján fekszik Andráshida településrész (1. kép)'. A korábban önálló községet 1972-ben csatolták Zalaegerszeghez. 2006 előtt Andráshida a bagodi plébániája fi 1 i áj a volt, azóta a Zalaegerszegi Jézus Szíve Ferences Plébánia fennhatósága alá tartozik. A település déli részén, az egykor erre folyó Zala partján emelkedik a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus templom (2. kép). A kutatást a 2011-ban megkezdett felújítási munkálatok tették lehetővé. Az év tavaszán külső, belső szondázó falkutatásra volt lehetőség 150 cm magasságig, majd 2013 szeptemberében az épület drain csövezéséhez kapcsolódó régészeti szakfelügyelet keretében a Göcseji Múzeum kezdte meg a vizsgálódást, mely november hónapban a belső tér régészeti kutatásával folytatódott. 2014- ben a torony kivitelezés közbeni megfigyelésére került sor. A régészeti kutatást Orha Zoltán, a falkutatást Simon Anna végezte, a helyreállítás Ekler László tervei alapján készült. A település története A 13. században a mai Andráshida területén, Zalaegerszegtől nyugatra, a Zala partján - feltehetően királyi lovászok székhelye után nevezett Lovászi szerepel a forrásokban1 2. Ekkor határos Gébárttal és Kutassal. Területéből válhatott ki Sövényfalva (Sövényfalu, vagy Jegenye3). Simonffy Emil szerint a Lovászi név tekinthető a legősibbnek. A történettudományban elfogadott nézet, hogy a Lovász(i) helynevek azon településeket jelölték, amelyeken a kora Árpád-korban lovas, lovász feladatokat ellátó, királyi, vagy más fennhatósága alatt álló szolgálónépek éltek. A szolgálónépek rendszere a 13. század folyamán felbomlott. Lovászi4 mellett később újabb településrészek alakultak, Jegenye és Sövényfalu néven, a középkor folyamán a település neve Andráshidaként rögzült5. Először 1426-ban említik a települést Andráshidaként, Szenterzsébeti Térjék András által a Zala fölé épített híd után6. Még közel 150 évig felbukkannak a korábbi nevek is (Lovászi 1526 után már nem szerepel), később az Andráshida elnevezés kizárólagossá vált7. 1 A táblákat Császár Renáta és Kámán Beáta készítette, munkájukat ezúton köszönjük. 2 1322: Louazy (Dl.37.364. Holub-jegyzék: m 1264); 1437: Louaz (ZO I. 46.) 3 1431: Seuenfalua alie nomine Jegenye (ZO II, 469); 1566: Sewenfalu (Die. Zala. III. 545.), Térjék Antal molnárának házát jegyzi fel; a települések felsorolásában mellette Andráshida és Gébárt is szerepel. 4 ENGEL 2001, 66-67. 5 SIMONFFY 1985, 20-21. 6 A híd pontos helyéről közelebbit nem sikerült megtudni. Törökkori javításáról a vármegye rendelkezik. Ld. Turbuly, II, 1996, 1318. sz.: 1636. 02. 14. közgyűlés határozata; 7 Helynevekhez ld.: Varga 2011, 50-51.
