Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Horváth Sándor: Nyőgér és környéke történetéhez és néprajzához
ZALAI MUZEUM 22 2015 281 Horváth Sándor Nyőgér és környéke történetéhez és néprajzához1 Nyőgérek Részleteiben eltérő, de lényegében azonos a meghatározása a „nyőgér” szónak. A Magyar Katolikus Lexikon szerint udvari nép voltak: „Évszázadokig vitatott értelmezését Németh Gyula tisztázta: a szó mongol eredetűjelentése: IV. Béla (ur. 1235-70) és IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) kun származású ,társai, szolgái, katonái’. A nyőgérek arisztokrata-féle emberek, akik szabadon, uraikat váltva, a nemzetség- és törzsfők szolgálatában álltak. Katonai (vezetőket nevelő) gárdát alkottak az uralkodó mellett, béke idején ők alkották a háza népét. Kun László mellett is mint udvari nép jelentek meg. 1285. IX: a szepesi lázadók ellen harcoltak IV. László kir. seregében, a lázadók leverése után kirabolták a szepesi káptalant. A nyőgér név településnevekben él: Pápától É-ra (Pápanyőgér, Veszprém m.) 1432: Neger, 1488: Newger, ill. Sárvártól D-re (Nyőgér, Vas m.) 1390: Newger, 1492: Neger”2. Székely György szerint a „Neugaros” szó keresztény kun harcost jelenthetett3. Ez a vélekedés talán a keresztényi mivoltban sántít, hiszen IV. Honorius és IV. Miklós pápa a nyőgéreket valamiféle pogány vagy eretnek embereknek tartotta, emiatt figyelmeztették is a királyt. Felszólították, hogy a tatárok, a szaracénok, a nyőgérek és a pogányok tévelygéseit elhagyva térjen vissza a keresztény valláshoz és erkölcshöz4. Németh Gyula nem hoz végleges döntést arról, hogy a nyőgérek kunok-e, hiszen III. Endre 1290-ben kelt oklevelében megkülönbözteti a nyőgéreket és a kunokat5. A mongolból származó kun „nöger” kifejezés jelentése ’társ, bajtárs’, és a nemzetségfő katonai kíséretének a tagját takarta6. A névmagyarázatot alátámasztja Nyőgér település esetében további adat is. Sótonyról Nyőgérnél korábbi adatok maradtak az utókorra. 1278-ban Kun László „a vasvári várnak Suthun (Sótony) faluban tíz várjobbágyát és azok földjeit íratta át serviensei sorába (ad numerum, seu cetum servientum nostrorum regalium), de hozzáfűzve még a király azon akaratát is, hogy a szóban forgó emberek a többi királyi serviensével egyező szabadságot élvezzenek (ea gaudeant libertate, qua ceteri servientes nostri regales 1 Nyőgér a 80 esztendős Németh József szülőfaluja. Isten éltesse az ünnepeltet! 2 Magyar Katolikus Lexikon „nyőgérek” címszó. Bp., 2004. IX. k. 913. - A szócikk Kun László nyőgérei írása alapján készült. 3 Székely György: Népek, rendek, dinasztiák. Tanulmányok Közép- és Kelet-Európa hadtörténetéből. Argumentum Kiadó, Budapest 2010. 4 Németh Gyula: Kun László király nyőgérei. Magyar Nyelv 1953. 49. évf. (304-307.) 304. 5 Németh Gyula 1953. 305. 6 Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész. VHHK 1993. 1. sz. Vas Megyei Levéltár, 1993. 52.p.
