Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Orha Zoltán–Simon Anna: Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez
Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez 79 a 18. században Bagód filiája volt. 1712-1880 közötti anyakönyvét ott vezetik15. Az 1735. évi összeírás is rögzíti ezt az egyház-igazgatási beosztást16. 14-16. századi oklevelek tanúsága szerint Andráshida részben Terjék-birtok17, részben a Gersei Pető és Kálózfalvi Taba családok bírják18, a 17. században a Sárkány, Sidi, Türgye család is, 1788-ban további négy család. A török hódoltságnak már első éveiben károkat szenved a település: 1531-ben 8 jobbágyporta mellett 5 jobbágytelek deserta. Ettől kezdve Andráshida telkei és házai fele részben pusztán állnak. A törökök 1532-es bécsi hadjárat a Zala völgyén keresztül haladt. 1617-ben az elhagyottnak nevezett templomot más birtokrészekkel együtt Térjék Tamás zálogba adja19. Egy 1663-ban, birtokcsere kapcsán felvett urbáriumban Szenterzsébeti Térjék János zalai birtokrészeinek Andráshida posessióban lévő összeírásban20 a templom állapotát is leírják21. Az 1690. évi Úrbéri összeírás mező közepén álló „puszta templomnak” nevezi, aminek - bár szilárd anyagból készült - nincs teteje. A török település ura a kanizsai Husszein aga volt, jelenlegi birtokosa Patay Zsuzsanna és Sidy Miklós22. Még az 1697-es23 és 1713-as összeírások is „puszta kápolnának” írták le. Az 1735-ös Conscriptio már Bagód mater híjájaként említi Andráshidát, melynek „habet ecclesi- am minatam”24. Az 1746-évi püspöki jelentésben25 is csak megemlítik, Bagód hliájaként (Felső-Bagód, Vitnyéd, Kis-Kutas és Apátfa mellett). A törökkori pusztulást követően, 1746-ban Padányi Biró Márton veszprémi püspök újíttatta fel, ahogy erről a templomépítési tevékenységéről szóló listából értesülünk. Itt Andráshida az összesen 12 „restau- ratae” - tehát nem az alapjaitól újjáépített - templom között szerepel, „Beatae Maria Virginis” titulussal, 15 Anyakönyvek 1998. 16 Varga 2011, 195. hivatkozik rá, pontos forrásmegjelölés nélkül. 17 1557: Pozsony, Állami Levéltár, Orczy-levéltár IX., Térjék család iratai fase. 1. No. 1.: Térjék János özvegye pereli elhunyt ura birtokait, köztük Andráshidát. 1579: Vasvári Káptalan Jegyzőkönyvei, IX, 58.1.: Térjék István része Andráshidán: „.. .curiam nobilitarem, in módúm fortalicii aliquansam undiquaque in possessione Andrahyda in cottu Zalad.” 1588: Pozsony, Állami Levéltár, Orczy-levéltár IX., Térjék család iratai, Fase. 1. No. 3.: kiállító Vasvári Káptalan: Térjék Pál fiai, László és István Zalában többek közt „Jegenye aliter Andráshida” birtokukat Térjék Istvánnak elzálogosították. 1588: Szombathelyi Levéltár, Káptalani jegyzőkönyvek, XI. 764 1., „Jeghenye, másként Andrashyda” összeírásában 8 jobbágytelek. 1613: Die. Zala, IV. 598. 1.: Andrashyda, itt Térjék György nem „curiae nobilitates 3” és „desertae domus” írnak össze. 1617: Pozsony, Állami Levéltár, Orczy-levéltár IX., Térjék család iratai, Fase. 1. No. 3., és Szombathelyi Levéltár, Káptalani jegyzőkönyvek, XXV. 117 1, 44 sz. a Vasvári Káptalan oklevelének 1752. évi hiteles másolata, és MNL ZML, Boldogfai Farkas család levéltára, fase. 1. vasvári káptalan 1750. évi oklevelébe bemásolva: Térjék Tamás a Térjék család név szerint felsorolt tagjainak 6 lakott jobbágytelkét in Ándráshida és másik 6 telkét in Kuthogy Szent Márton, valamint 9 des. sessioját in deserta possessione sive predio Bődéi Szent Mihály (...), unum templum Desolatum in dicta possessione Andráshida 500 magyar forintért zálogba adta. 18 Holub I. Andráshida: 1397-ben Kutasi János fia, Kálóz, nem lévén fiörököse, itteni részeit lányának adta. 1431-ben Pető János fiai Taba Illés fiát és másokat tiltanak el Lovászi és Sövényfalva, másként Jegenye megszerzésétől. (ZO, II, 469.) 1433-ban a Petők osztozkodni akarnak Taba Jánossal és mással Lovásziban és Sövényfalu, másként Jegenye birtokban. Szombathelyi Levéltár, Káptalani jegyzőkönyvek XV. 489. 1., 78. sz.: 1593: Therjék István özvegye, Pethew Zsuzsanna, Therjék László teljes birtokrészeiről 1000 Ft. zálogdíj ellenében lemond Therjék László javára. A birtokrészek közt szerepel „Jegenye, aliter Andrashyda”. 19 Ld. 5. jegyzetben. 20 MNL ZML. IV. 14 a 1758. F 67. JTl> 214. 1663. május 1. Urbárium Andráshidáról. Fordításban közli: Varga 2011, 198. 21 „Vagyon ezen Faluban egy Tornyos Kápolna, miben borokat tartottam annak előtte, a kin egy ajtó vagyon lakat retesz fejestül, ezen Kápolna Tornyában volt egy harangom, a Kinek két része az enyim, harmad része kissebbik Törjék Ferencz Eöcsém Uramé, azért helyre vitessék, a vagy jó Cuscodia alatt légyen, hogy el ne vesszen.” 22 MNL, UC 29.1. 1690. május 15. (p. 279-283.) p. 283: „Templum habet desolatum in Pago ac (?) aluni et turris constat sini tecto, cu’ campana. (http://mol.arcanum.hu/urbarium, ecw 273) Fordításban közli Varga 2011, 61. 23 MNL, UC 39. 58. 1697. március 31. (p. 75-) Ld. Varga 2011,62. 24 VÉL, Conscrioptio Parocorum, fase. I. 1735. 25 Közli: Hornig 1903, 240. (Ugyanakkor nem szerepel In: VÉL, A.8.5. Visitatio Canonica Districtus ... Zaladiensis, 1746)
