Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Orha Zoltán–Simon Anna: Adatok az andráshidai római katolikus templom építéstörténetéhez
78 Orha Zoltán — Simon Anna Birtokosok Lovászi és Kutas határa Fábiánnak és Vincének volt az ősi birtoka. II. András 1211-ben kelt oklevelében8 megerősítette őket birtokaikban, és hozzá adományozta Gébárt földjét9. 1229-ben Fábián és Vince fiai részt vettek Béla herceg, a későbbi IV. Béla mellett az újabb halicsi hadjáratban. Vince fia, István elesett. Fábián két fiát, Creyniket és Andornakot (Andronik, Andronicus, András) hadi érdemeik elismeréseként, 1231-ben, II. András a korábban apáiknak adományozott birtokokban megerősítette10 11. Eszerint Fábián három fia közösen birtokolta Kutas, Lovászi és Aracsa területét, Gébárt csak Creynik és Andornak birtoka volt. Amikor a két testvér 1264. május 3-án a vasvári káptalan előtt megosztozott a közösen művelt birtokokon, Máté már nem élt. Lovászi, más néven Sövényfalva Andornaknak jutott osztályrészül, Kutast és környékét Creynik kapta, Aracsa pedig továbbra is közös maradt. Egy ideig még felváltva, különböző birtokaikról nevezik őket. A Kutasi családnévhez előbb a Térjék név járult, később a Térjék, mint családnév önállósult". A templom A templom középkori védőszentje Szent András apostol volt, a veszprémi püspökség Zalai espere- si kerületéhez tartozó egyházról 1278-ban készült először feljegyzés, amely Capelle S. Andreae néven nevezi12. A történeti adatok és a templom építészeti jellegzetességei, valamint középkori titulusa alapján a templom építtetője Fábián fia Andor, a Térjék család 13. század második felében élt őse, vagy valamely leszármazottja lehetett. Elképzelhető, de leletek és források híján nem bizonyított, hogy a 2012. évi régészeti feltárás során feltárt, pozíciója folytán kegyúri sírként azonosított temetkezés az alapítóé. Az 1332-1337 között felvett pápai tizedjegyzékben a Veszprémi püspökség Zalai esperesi kerületében sem Sövényfalva, sem Andráshida nem szerepel. Bagód filiájaként sem fordul elő13. A templomot a középkori egyházlátogatási jegyzőkönyvek sem említik14. A török korban romossá vált templomú egyház 8 II. András oklevélszövege tartalmi átírásban, Hédervári Lőrinc nádor 1437. 06. 29-én kelt birtokper-ítéletében maradt fenn. (MNL, DL-DF 44152.) Ld. még: ZO, I. 45-46; Szöveggyűjtemény 1996; Varga 2011, 36. 9 „... Endre hercegségének idején, amikor ő orosz földön, Lengyelországban, német földön és Szlavóniában tartózkodott, Fábián és Vince vele szenvedték el a száműzetést és hűségesen megmaradtak szolgálatában, eközben Endre király rokona, Imre király az ő birtokait elpusztította. Amikor Endre király Isten kegyelméből megszerezte az ország feletti uralmat, Fábiánnak és Vincének hűségükért és szolgálataikért a Gébárt birtokon hét ekényi szántóföldet malmokkal és erdőkkel kivett a zalai várföldekből.” 10 Tartalmi átírás, mint előbbi. (MNL, DL-DF 44152.) Arcanum adatbázisban regeszta: Buda (Bude, sexagesimo die octavarum Georgii, 1437.) Hedrehuara-i Lőrinc nádor az Aracha-i Péter, ill. a Zenthbalas-i Zele Balázs felesége: Katalin és Nezele-i Fábián leánya: Susko között a Zala megyei Gebarth, Aracha, Theuthews, Sedenfalua, másképp Louazy nevű birtokokon fekvő részbirtokok miatt folyó pert utóbbiak javára dönti el és felszólítja a zalai konventet, hogy nevezetteket a birtokrészekbe vezesse be.” (Regeszta forrása: OL regeszta, Fügedi). Ld. még: Varga 2011, 42. 11 Tartalmi átírás, mint előbbi. (MNL, DL-DF 44152.) Ld. még: Varga 2011, 51-53. Az 1264. évi oklevél kutasi nemeseknek nevezi a testvérpárt, egy másik korabeli oklevél Aracsai Fábiánt és fiait, Kereniket és Andronicust említi. 12 Németh 1979, 17; Varga 2011, 194. (pontos forrásmegjelölés nélkül közük az adatot) 13 Bogud, Bogod = Alsó-Bagód, ma a szombathelyi püspökség plébániája a zalaegerszegi kerületben; Bogud, Beged = Felső-Ba- god, a zalaegerszegi kerületben fekvő Alsó-Bagód fiókja a szombathelyi egyházmegyében. In: A veszprémi püspökség plébániái a XIV. századbeli Pápai tizedjegyzékekben. Monumenta (Arcanum kiadás LXXI); Ortvay I, 292-293. 14 Ld. PFEIFFER 1947.
