Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Éry Kinga–Marcsik Antónia: Kehida–Tsz major 7–9. századi csontleletei
46 Éry Kinga — Marcsik Antónia Fogazati károsodás. Szuvasodás férfiaknál 2,19 százalékban (25/1142), nőknél 4,92 százalékban (51/1036), fogvesztés férfiaknál 8,20 százalékban (130/1586), nőknél 13,99 százalékban (218/1558) volt megfigyelhető. Figyelembe véve a csontvázak gyakran korhadt voltát, az elváltozások felsorolt esetei csupán tájékoztató jellegűek. Megjegyzésre érdemes azonban, hogy a csonttörés gyakoribb volt a férfiaknál, ízületi károsodás a nőknél, anyagcsere megbetegedés a gyermekeknél. Amennyiben pedig e három betegség- csoport eseteit időrendi előfordulás szerint osztályozzuk, szembetűnő a korai temetkezések halottain a csontelváltozások nagyobb gyakorisága (7. táblázat). 7. táblázat: Kehida - TSZ major. A főbb kóros elváltozások korcsoport, nem és időrend szerint Elváltozás Gyermekek Ifjak Férfiak Nők Gyakoriság Törés: VII. század9/11 =81,8 3/4 = 75,0 VIII-IX. század2/11 = 18,2 1/4 = 25,1 ízületi elváltozás: VII. század14/19 = 73,7 9/11 =81,8 VIII-IX. század5/19 = 26,3 2/11 = 18,2 Anyagcsere megbetegedés: VII. század 10/13 = 76,93/4 = 75,0 4/4= 100,0 VIII-IX. század 3/13 =23,11/4 = 25,0 0/4 = 0,0 5. Hasonlósági vizsgálatok Kehida-TSZ major és a tágabb térség lakosai közötti hasonlóság vagy különbözőség kérdését a Kárpátmedence Dunától nyugatra eső részén, valamint az annak peremvidékén élt férfiak és nők sorozatain elemeztük a távolságszámítás módszerével5. Közülük 10 minta a 7-8. századi avar korból, 10 minta a 9. századi Karoling-szláv időszakból való. A koponya tíz méretére épült számítás szerint Kehida-TSZ major férfi mintája a 7-8. századi Kaposvár- Fészerlak, valamint a 9. századi Josefov és Zalaszabar-Dezsősziget mintáihoz, míg Kehida-TSZ major női mintája a 7-8. századi Kaposvár-Fészerlak, Virt, Zalakomár-Lesvári dűlő és Zelovce, továbbá a 9. századi Esztergályhorváti-Alsóbáránd, Sopronkőhida és Zalaszabar-Borjúállás mintáihoz mutatkozott közelinek6,7 (8. táblázat). Kehida-TSZ major és a térség lakosai közötti kapcsolódások rendszerét a távolságértékeikből szerkesztett dendrogram különösen jól érzékelteti, jelezve egyúttal a férfi lakosok közötti lazább, ugyanakkor a női lakosok közötti szorosabban hasonlóságot8 (1. ABRA). 5 A számításhoz a nők átlagértékét Alekszejev-Debec (1964) módszerével férfi értékekké alakítottuk. "A tíz méret Martin 1,8,9, 17, 40, 45,48,51,52, 54. 7 Hasonlónak azon eseteket tekintettük, ahol két-két minta közötti távolság (CR2) 0,197 vagy annál csekélyebb volt. 8 Ezúton is köszönjük K. Zoffmann Zsuzsannának a 1. ábra számítógépes megrajzolását.
