Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bazsika Enikő: Göcsej nyelvjárásának vizsgálata
342 Bazsika Enikő fiatalok nem tanulják meg többé a nyelvjárást, hanem abban, hogy az idősebbek is elsajátítják a köznyelv regionális változatát” (KISS J. 2001: 180-181). A kérdés, a probléma az - ahogy azt Végh József már 1954-ben fölvetette hogy az ismert és az idegenek előtt használt köznyelvi alakok mikor szorítják ki egymás közti meghitt beszélgetésben is a hagyományos formákat. Ám a nyelvjárásban nagyon fontos - a közösséget is összetartó - erő rejlik: összekötő kapcsot jelent a különböző nemzedékek között is, a közösség idősebb tagjai iránti tisztelet a nyelvjárás használatára kötelezi a fiatalabbakat. E tapasztalatait így fogalmazta meg egy 47 éves becsvölgyei adatközlő: „Csak iGY lehet beszélni [ti. az idősebbekkel]: Aggyán Isten! Még igy is akarok. (...) Mer urizálnék, ha szépem beszélnék magyarul, irodalmi nyelvén, akkor urizálok. Még afektálok. (...) Akkor mekha'gatnak, hátralépnek, és már mégvan a távolsáG. Teát [tehát] má ijen gésztusogból, tezsdbeszédböl látót, hogy ojan őszintén ném fognag veled beszélni, mintha tájszólázsba." Amikor a nyelvjárás visszaszorulásáról esik szó, nem csupán nyelvi változásokról beszélünk. Hiszen nyelvünk hordozója kultúránknak, foglalata annak a szellemi örökségnek, amelyet eleink hagytak ránk. Minden feledésbe merülő tájszóval őseink összegyűjtött tudásának egy darabja, múltunk örökségének egy részlete hullik ki az emlékezet rostáján. A göcseji nyelvjárás azok közé a magyar nyelvjárások közé tartozik, amelyek erősen archaikusak. Számtalan nyelvi régiséget őriz ma is, sajátos színt képviselve a magyar nyelv palettáján. Becsüljük és őrizzük meg ezt a nagyszerű értéket, amely ránk bízatott, hogy szülőföldünkön nyelvünkben is otthon érezhessük magunkat, s hogy legyen mit továbbadnunk unokáinknak az elődeink által ránk hagyományozott nyelvi és kulturális örökségből. 1. ábra: Göcsej és Hetés földrajzi helyzete Gönczi Ferenc térképén, kiegészítve a mai megye- és országhatárral, valamint A magyar nyelvjárások atlasza kutatópontjaival. 1 - Göcsej földrajzi határa, 2 - Göcsej, illetve Hetés bővebb néprajzi határa, 3 - a „római út” (Gönczinél), a mai 86-os út, 4 - ettől nyugatra Gönczi „igazi” Hetése, 5 — szlovén-magyar határ, 6 - megyehatár, • - A magyar nyelvjárások atlaszának kutatópontjai vizsgált területünkön (Gönczi F. 1914 alapján Szentmihályi I. 1976, kiegészítette Gyuricza L. 2008, szerkesztette Bazsika E.)
