Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bazsika Enikő: Göcsej nyelvjárásának vizsgálata
332 Bazsika Enikő A nyelvjárások a nyelvtudomány számára is kincsesbányaként szolgálnak, hiszen a nyelv rég letűnt korszakainak lenyomatait őrzik. Különösen azok a dialektusok, amelyek a nyelvterület peremein elhelyezkedve, a történelmi múlt évszázadai során nagy népmozgások által kevéssé háborítva, népességüket kontinuitásban megőrizve, számos archaikus nyelvi sajátosságot hordoznak még napjainkban is. Ezek közé tartozik a göcseji nyelvjárás, s a vele szomszédos őrségi és hetési dialektus is. Göcsej területfogalma Az első kérdés vizsgálatunk tárgyával kapcsolatosan: mit is értünk, mit is értsünk Göcsej néprajzi táj területfogalma alatt? Mely területet tekintették elődeink Göcsejnek, s hogyan változott e tájfogalom? Minthogy a néprajzi tájak határait - e tájegységek sajátosságaiból fakadóan - nem rögzítették pontosan térképeken, „csupán” a népi tudat őrizte őket, e tájak pontos határvonalának megállapítása sok esetben nagyon nehéz, vagy éppen nem is lehetséges. Jóllehet az etnográfiai csoportok létrejöttének gyökerei végigkövethetőek a történelmi múlt évszázadai során, egészen a honfoglalás koráig (BALASSA - ORTUTAY 1979, 28.). Göcsej területfogalmának kérdését Szentmihályi Imre néprajzkutató vizsgálta részletesen. Kutatásai feltárták a Göcsej tájfogalom alakulását, s a kétféle Göcsej-fogalom létrejöttét. Az egyik a 17. század végén már meglévő, s a mai népi tudatban élő Göcsej-fogalom. E szerint - mint az Gyöngyösi Nagy Ferenc egerszegi várkapitány 1689-ben kelt leveléből (Göcsej első írásos említése) kitűnik - Göcsej a kisnemesek lakta „szegek” vidéke, azt a három nagyhatárú község, Milej, Becsvölgye és Petrikeresztúr területével azonosították: „Milej, Bécsfőlde, Kereszt Ur, az az egész gőbőcse...”, „azok a Gőbőcseiek” (a levélrészletet közli SZENTMIHÁLYI 1969, 566.). E községek határában voltak az összes - később jórészt önállósult - göcseji „szegek”. Ezután Göcse és Göcsej formában jelenik meg tájnevünk (etimológiáját 1. alább), a 19. század elejéig csak ritkán említik, többnyire családnévként, néhányszor tájnévként, de minden esetben a táj körülhatárolása nélkül. A 17. század végén tehát - s még az 1800-as évek elején Pálóczi Horváth Ádám is - csak a mai Göcsej központi részét, a kisnemesek lakta „szegek” vidékét tekintették Göcsejnek, hasonlóan a mai népi tudathoz (SZENTMIHÁLYI 1976, 109.). A Göcsej tájnév Kiss Lajos szerint a göhej ’árkos, vízmosásos, nem igen termékeny vidék’ tájszóból keletkezett, a göcs(öri)ös ’rögös, göröngyös’ melléknév hatására (KISS L. 1988, 524.). E megállapítást Juhász Dezső vitatja. Szerinte tájnevünk etimológiája bizonytalan, de kézenfekvőbb egy eredeti göcsej ’(gödör); dimbes-dombos terület’ tájszó közvetlen helynévvé válását feltenni. A régi Gőbőcse változat is a felszínre utalhat, hasonló jelentéssel. Alapszava a göb ’púp, kiemelkedés’ főnév, amely -cse denominá- lis képzővel van ellátva. Mind a göcs-, mind a göb- tő eredetileg hangfestő jellegű (JUHÁSZ 1988, 77.). A másik Göcsej-fogalom a 19. század elején jött létre, s a fönt említettnél jóval nagyobb, földrajzilag jól körülhatárolható, a Zala, Kerka és Válicka folyók közti területet jelenti. E felfogás az értelmiségivé váló nemesi-úri osztályra jellemző, kialakulásának indítéka a Göcsej iránt megnövekedett érdeklődés lehetett. Az 1811-től 1819-ig Petrikeresztúron lakó költő, Pálóczi Horváth Ádám munkássága nyomán irányult a figyelem Göcsejre. O fölfedezte és széles körben ismertette, propagálta Göcsej népnyelvi, népköltészeti, néprajzi értékeit, megalakította irodalmi körét, a Göcseji Helikont. Szélesedő úri körökben is kialakult a Göcsej-tudat, s a helyi vezető rétegnek a korábbiaknál többet kellett tudnia e tájról. A pontatlan népi felfogás helyett ezért „tudományosan”: éles határokkal kellett kijelölni Göcsej fekvését, területét. így alakulhatott ki az új, éles határokkal definiálható, de az „egységes táj” - népi szemléletben oly lényeges - helyi sajátosságait, földrajzi, társadalmi eltéréseit elmosó Göcsej-fogalom az 1810-1820-as
