Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
326 Molnár László A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban Baumgartner Imre neve szerepel tulajdonosként240. Az 1949-ben készült kimutatásban a malom cége: özv. Baumgartner Imréné. Tulajdonos: özv. Baumgartner Imréné. Kapacitás: 30 q/24 h. Használhatóság: 50. %241. A malom a Baumgartner családé volt, akik Felsőjánosfáról származtak. Az elődök a Zalalövői Pacsai és a Felsőjánosfai malmot is birtokolták. Kummer Vilmos molnár - a Kummer Kávéház (később Zala Vendéglő) tulajdonosának fia - benősült a családba. Az 1940-es években már ő üzemeltette Ilonka nénivel, aki szintén vizsgázott molnár volt. Segédjeik: Huszár Pál, Horváth Lajos és Puer (?) voltak. A malmot 1952-ben leállították, nem államosították, a család tulajdonában maradt. Szóba került, hogy ez lesz a Göcseji Falumúzeum malma. Lebontották242. Csács, Csácsbozsok Vér-malom Zala folyó Az 1368-as határjárásban említik négy malmát, nyolc kerékkel a Zalán, amelyért nagy per indult. A pert 1372-ben a zalavári apát nyerte. Az apátság itteni malmait is bérbe adták. Egy részüket egerszegi polgárok bérelték, akik 1365-ben megegyeztek az apáttal csácsi malmaikat illetőleg, s az említett nagy perben ezt az oklevelet is felmutatták jogaik igazolására. Ezekhez a malmokhoz földek is tartoztak; 1365-ben a malmokat 80, a földeket 3 márkára becsülték. Az apát azonban nem lehetett megelégedve a bérlőkkel, mert 1419-ben Zsigmond király utasította a kapornaki konventet hogy a csácsi négy malom, az ottani tizedek és rétek birtokába a zalavári monostort iktassák be, mert a korábbi bérletet érvénytelenítve azokat annak visszaadta. Ez meg is történt. Béreltek itt malmot csácsi jobbágyok is. 1448-ban a csácsiak eladták egy itteni két kerékre járó malmukat nemes Szegfalui Jánosnak évi 4 penza dénárért és fél font borsért. Özvegy Csatári Bereckné halálos ágyán, 1480-ban, egy itt vásárolt, két kerékre járó malmát az örvényesi kolostornak hagyta. Halála után, 1483-ban a barátok birtokba is vették, de kiderült, hogy az özvegy halála után annak vissza kellett volna szállnia a zalavári apátságra. Mivel a Csatáriak nem tudták igazolni, hogy teljes joggal bírják, a nádor visszaítélte az apátságnak243. 1524. augusztus 31-én a kapornaki konvent tudatja, hogy előttük a néhai Telekesi András fiai a csácsi Szentmihály-malma nevű malom bérleti jogairól lemondanak a zalavári apátság javára244. 240 MNL ZML IV. 433. NT6093. 241 MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 149. sorsz. 242 Jakosa 2005. 243 Holub III. MNL ZML középkori okleveleinek regesztái 41. p. - ZML DL 305. 244 MNL ZML középkori okleveleinek regesztái 173. p. - ZML DL 32.
