Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
314 Molnár László Mesterházy Gábort pedig a bérleti szerződés bemutatására szólították föl. A hiányzó dokumentumokat Horváth Ferencz igazolta124. 1947-ben ezt írták róla: „Horváth Ferenc vámőrlő malma. A malom régi püspöki alapítású és 1931 óta a jelenlegi tulajdonosa birtokában van, aki fiával, Horváth Gyula molnármesterrel (jelenleg fogságban) közösen vezeti. A malom turbina meghajtású és segédmotorral van felszerelve. Háborús károkat rendbe hozta. Három alkalmazottat foglalkoztat.”125. Az 1949-es kimutatásban ez szerepel: Cég: Horváth Ferenc. Tulajdonos: Horváth Ferenc. Kapacitás: 20 q/24 h. Használhatóság: 40. %126. A Hencz-malom fölött volt. (A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum szabadtéri kiállítási területétől északnyugatra állt.) Az 1950-es években már nem üzemelt127. Mára nyoma sem maradt. Bár az egykori tulajdonos leszármazottai még élnek, nem maradt róla semmiféle dokumentum. Héncz-malom 36/184 Olai-malom (Falumúzeum) „Mucogi-malom” (Hencz bácsi beceneve után.)128 Zala folyó Az I. katonai térképen is szerepel a malom129, és rajta van a másodikon is, valamint Tomasich térképén. Korábbi malommal nem tudtuk azonosítani, annak ellenére, hogy tudjuk: a boronából készült része XVIII. századi, tégla bővítménye pedig 1902-ben épült130. 1903-ban Hencz György vízhasználati engedélyt kapott malmára. Erről értesítetést kaptak a szomszédos malmok tulajdonosai, illetve bérlői: Németh György, szombat- helyi püspökség, Königmayer János, Ólai malom közbirtokosság, Grén Károly, Bakó Lajos és Kolbin József. 1906-ban meghalt Hencz György. Örököse, özvegye, szül. Kovács Mária 1907 februárjában kapott vízhasználati engedélyt a malomra. A malomról 1907-ben, Hencz György molnár említése kapcsán is olvashatunk131. Egy év múlva ő, ifj. Hencz György nyújtott be kérvényt a malom árapasztójának átépítésére. A munka 1911-ben fejeződött 124 MNLZMLV. 1607.600/1939. 125 Újjáépítő magyarok, 1947. 714. p. 126 MNLZMLIV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 162. sorsz. 127 Jakosa 2005. 128 Jakosa Árpád közlése, 2012. 129 I. kát. Coll. IV. Sectio XII. 130 Göcseji Falumúzeum. Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára 1979. 131 Magyar Pajzs, 1907. 04. 11