Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Molnár László: Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen
Egykori vízimalmok a mai Zalaegerszegen 305 1927-ben szintén Nagy József nevű molnára/tulajdonosa volt a malomnak. Ő a hatékonyabb turbinára szereltette át a vízikerék-meghajtás helyett a malmot. 1936. március elején a malom belső technológiája és lisztkészlete megsemmisült egy tűzben32. A tűzeset után Nagy József eladta a Pozsgai családnak. 1942-ben, az esetleges bombázások nyomán keletkező tüzek megfékezésére nagyobb figyelmet fordítottak, és különböző óvintézkedéseket vezettek be, amiknek a végrehajtását ellenőrizték is. A zalaegerszegi járás főszolgabírája által e tárgyban kiadott véghatározatból tudjuk, hogy ekkor a malom tulajdonosa Pozsgai Kálmán volt33. A közellátásügyi miniszter 514/1945. számú rendelete alapján hozott határozatban szintén Pozsgay Kálmán nevén szerepel34. 1947-ben többet is megtudunk róla: „Pozsgay Kálmán malma. A malom ős régen áll fenn és azt 1938- ban teljesen leégve vette át. Három év alatt újjáépítette és 1941 óta vezeti. Súlyos háborús kárai voltak, melyeket saját erejéből helyrehozott. Három alkalmazottat foglalkoztat.”35. Az 1949-es összeírás szerint: Cég: Kőszegi Kálmán. Tulajdonos: Pozsgay Kálmán. Bérlő: Kőszegi Kálmán. Kapacitás: 45 q/24 h. Használhatóság: 60. %36. Egy másik összeírás szerint a malom ekkor víz és fagáz meghajtású. Tulajdonosként már Pozsgay Kálmánné szerepel37. A Zala szabályozása elvezette alóla a vizet. Volt tsz-daráló, sárkányrepülő-hangár. Ma is áll38. Középső malom: Füredi-malom, Füzesi-malom (A Hosszúhídi és az Apátfai malom közt volt Andráshidán.) Zala folyó A malom első említése az 1756-57-es összeírásban található, amelyben az Egerszegi céhnek tagdíjukkal tartozó molnárokat írták össze, Lomé Mihály tartozása 8Ft 57V4 x volt39. 1762-ben Kurucz Györgynek hívták a molnárt40. Az I. katonai térképen a malom a Zala jobb partján van, Andráshida nyugati harmadánál. 1813. május 24.-én kelt levelében Nagy Antal kéri a Nemes Vármegyét, hogy az andráshidai határban lévő, elpusztult, ezért újjáépített, ún. Füzesi malmának „Feje letételéhez” bizottságot küldjön ki. Ennek eleget téve, június 16-án, a bizottság az elvárandó vízmagasságot megjelölte41. 1850-ben összeírták a kereskedőket és iparosokat, köztük a „Zala Egerszegi Molnár Czéhbeli” molnárokat. Füzesi malomban Adrovecz Józsefet42. Rajta van a második katonai térképen is. 1857-ben a malom rekesztő tábláinak száma: 2, magassága: 2 such v. láb 6 czoll v. hüvelk, szélessége: 6 such 4 czoll v. hüvelk volt43. 32 Varga K.Gy. 2011. 168. p. 33 1979/1942. 194. április 27. Véghatározat. Jakosa Árpád tulajdonában. 34 MNL ZML IV. 433. N°6093. 35 Újjáépítő magyarok, 1947. 748. p. 36 MNL ZML IV. 433. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 05. 20. 130. sorsz. 37 MNL ZML IV. 433. Közellátási Felügyelőség Zalaegerszeg iratai. 38 Jakosa Árpád közlése, 2012. 39 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Céhbeli molnárok tartozása a céh felé, 1756-57. 40 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a-l/b. Molnárok összeírása 1762. 41 MNL ZML Közgyűlési iratok IV. 1/a. 1820. május 3. JVa 755. 42 MNL ZML Na 508. Kereskedők és iparosok jegyzéke 1850. 43 MNL ZML XII. 3. JVs 43. (43-42)
