Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Müller Róbert: A kontinuitás kérdései Fenékpusztán
A kontinuitás kérdései Fenékpusztán 29 leleteket még mindig nem lehet egyértelműen elválasztani a 4. század végi-5. század eleji anyagtól (Heinrich-Tamáska 2011, 584.). De a sírszám itt viszonylag alacsony, ha tekintetbe vesszük, hogy ezen a szakaszon már nem sokkal a 4. század közepe után temetkeztek, és még a Karol ing-korban is használták ezt a temetőrészt. Ez azt jelenti, hogy az erőd népessége a 6. század első két harmadában lényegesen alacsonyabb volt, mint az 5. század közepén, a keleti gótok megérkezésekor Ezen az sem változtat, hogy az északi kapu előtt is található egy temető, amely csak részben kutatható, mert a kapu előterét a 16-17. században a magas vízállás idején elhabolta a Balaton. Az eddig ismert hét sírból négy melléklet nélküli volt, a mellékletek késő római, késő antik jellegűek (Müller 1979, 145-146., 19-24. kép, VIII. t. 2-7.). A déli erődfal előtt 568 után erőteljesen megnövekedett a sírszám, a D4 toronytól nyugatra lévők döntően ebből az időből származnak. Pl. az 1970/4. sír gúlacsüngős függőpárja bizonyosan kora avar kori (Müller 1987, 4. kép), és a DNy-i saroktorony előtt kétszer olyan széles a temető, mint a D4-D5 tornyok között. Itt található valamennyi kora avar kori övgarnitúra, és a 7. század első felére keltezhető gömbcsüngős fülbevalók (3. kép). Ez azt jelenti, hogy 568-at követően feltétlen számolni kell bevándorlókkal. Bierbrauernak igaza van, a sírok feltűnő gazdagsága a korábbi temetkezésekhez képest önmagában nem lehet a bevándorlás bizonyítéka (Bierbrauer 2004a, 75.), hisz a külső körülmények változása is okozhatja egy társadalom gazdasági helyzetének gyökeres változását. Erre nemcsak a 20. század szolgálhat példákkal. 568 után annyiban változtak a külső körülmények, hogy a korai Keszthely-kultúra vezető rétege részt vehetett az avarok rabló hadjárataiban, és természetesen a zsákmányból is részesült Erre utal pl. a fenékpusztai Pusztaszentegyházi dűlő “A” sírjában talált aranycsat görög nyelvű felirata: az antok legyőzője (Müller 2000b, 353.;