Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Horváth Sándor: Nyőgér és környéke történetéhez és néprajzához

Nyőgér és környéke történetéhez és néprajzához

283

A török időkben a sárvári uradalom „törvényes falvai” közé tartozott Nyőgér és Sótony, amint az az 1556-os jegyzőkönyvből megtudható; Maksay Ferenc feltételezte, hogy eszerint ebben az uradalomban lehettek nem törvényhozó, azaz helyi bíráskodásra nem jogosult falvak is16.

E korszakból származó figyelemre méltó adatot találhatunk a székesfehérvári szandzsák 111. Murad szultán korabeli török adóösszeírásban, amely 1574-75-ben készült, és amelyben Nyőgérből a következő hódoltakat jegyezték fel:

„Varga Petre házas, Miklós testvére legény, György testvére legény, Vér János házas, Ferenc fia legény, Mihál testvére legény, Ács Ambrus házas, Orbán testvére legény, András testvére legény, György szolga legény, Karda András zsellér házas,

Az adók bevétele (haszil): 1000 (akcsa)

Kapu adó, 4 kaputól egyenként 50 (akcsa): 200 (akcsa)

Búza tized, 25 kila: 300 (akcsa)

Kétszeres tized, 25 kila 200 (akcsa)

A többi illeték (ruszum-i sair): 300 (akcsa)

A KEMENES ALATT SOTIN falu, tartozik a nevezetthez,

Györös Ambrus házas, Albert fia legény, Balázs testvére legény, János szolga legény, Rémes Máté házas, Kelemen fia legény, István szolga legény, Halápi György házas, András fia legény, Mihál szolga legény,

Az adók bevétele (haszil): 1300 (akcsa)

Búza tized 75 kila:900 (akcsa)

Kétszeres tized, 25 kila: 200 (akcsa)

A többi illeték (ruszum-i sait): 50 (akcsa)”17

A listából látható, hogy a legtöbb „gazdának” van szolgája is. Mivel a szőlőművelésről már 1521-ből is van adatunk, feltételezhető, hogy talán a szőlőmunka igényelte a rendszeresebb szolgatartást18.

Nyőgérben 1593-ban majorsági gabonát említenek, ugyanakkor több adat nem igazolja, hogy ott is működött volna már a 16. századtól major - Sárvár tartomány alsóvidéki területén belül.

Az 1667 körül készített urbáriumban Nyőgérnél a tűzre való fáért fizetnek 25 dénárt, és minden kémény után 2 köböl zabot. Utóbbi adónem alapján fel kell tételeznünk, hogy már kéményes házakat építettek19.

Az 1670. szeptember 17-én készült összeírás szerint Nyőgérben már 27 szesszió van, bár ezekből van lakatlan, más esetében pedig katona, illetve szabad ember lakja, tehát csak 15 után adóznak; továbbá 3 zsellércsalád is lakik Nyőgérben.

Ekkor a sárvári uradalom területe: Sárvár oppidum, Sáár, Ikervár oppidum, Terestyén, Kemenj, Egerszgeh, Uyfalu, Szent Ivan, Sedeny, Karoly, Feölseö Paty. Keózep Patty, Also Patty, Bogjiszlo, Tizenhárom Varos, Búza Mayor, Pintekfalu, Neőgér, Csennie (= Csénye), Sotony, Ketskéd, Eötveös (Zala m.), Peleske (Zala m.), Simony, Sömgién, Peterfalva, Vámos, Csalad, Hegyfalu, Eölbe, Esztergats praedi- um, Csepregh oppidum és Guór20.

16 Maksay Ferenc: A sárvári uradalom úriszéki ülésjegyzőkönyve 1556-ból. Levéltári Közlemények 44-445. évf. Bp., 1974. (367-374.) 368.

17 Vass előd: Vas megyei helységek III. Murad szultán korabeli török adóösszeírásai, 1574-1595. In: Horváth Ferenc (szerk.): Vas megye múltjából. /Levéltári évkönyv 2./ Szombathely, 1982. 4L (33-53.)

18 Vö.: Aki egész szőlőt művel, 2 cseber vámot ad - írták az urbáriumban. MNL Dl 37007.

19 MNL Urbaria et conscriptiones UC 40: 30 (b)

20 MNL UC 101: 93.