Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Béres Katalin: A tófeji díszmű-kerámia
260 Béres Katalin A Göcseji Múzeumba 2000-ben került be az első tófeji kerámia, azóta folyamatosan gyarapodik gyűjteményünk. Nem törekszünk a teljes termékskála összegyűjtésére, de igyekszünk megőrizni az egyes tárgytípusok (vázák, hamutálak, készletek) izgalmas variációt. Jelenleg mintegy 70 darab tófeji kerámiát raktározunk történeti gyűjteményünkben, amelyeket az alábbi katalógusban mutatunk be. Az eddig beleltározott darabok nagy része a szocializmus egyes évtizedeit bemutató, így éltünk... című kiállítás-sorozatunk gyűjtési felhívására érkezett a múzeumba, de hagyatékok részeként is szépszámú kerámiát kaptunk. Az ajándékozók két markáns csoportra oszthatók: egyik részük a nyugalmazott pedagógusokból került ki, akik pedagógusnapra vagy tanítványaik ballagásakor gyakran kaptak emlékül tófeji kerámiát, s egész gyűjtemények alakultak ki így egy-egy családnál. A másik forrásunk pedig maguk az üzem egykori dolgozói, akik legális vagy illegális módon, könnyen hozzájutottak a nekik tetsző darabokhoz. Az elrontott, kishibás termékek szabad prédaként bárki számára hozzáférhetők voltak. E kerámiagyüjtemény kapcsán talán nem érdektelen megvizsgálni, hogy jött létre a kerámia üzem, hogyan készültek a jellegzetes tófeji kerámiák4. Az I. világháború után orosz hadifogságból tért haza Tófejre Czuppon György, aki orosz feleséget hozott magával. Az asszony, Mária Bozsanova vagyonára támaszkodva birtokot vásároltak, ahol a söjtöri Búza Vendellel társulva, s a helyi vörösagyagra alapozva, téglaégetőt építettek. A termelés 1924-ben kezdődött meg5. Két év múlva eladták a vállalkozást az Olaszországból katonaként Magyarországra, Tófejre származott Melchiorre Celottinak, aki az ezen a vidéken ismeretlen körkemence megépítésével korszerűsítette a téglagyárat. Az új technológiával folyamatossá vált a termelés, gazdaságosabb és hatékonyabb lett a téglagyártás6. Celotti üzemét 1951-ben államosították, ő maga éjjeliőrként dolgozhatott egykori tulajdonában. A tófeji gyár egyike lett annak a tizenöt zalai téglagyárnak, amelyet Téglagyári Egyesülés néven vontak össze és működtettek. A következő években az Egyesülés üzemeiben a téglagyártás mellett többek között mozaik- és cementlapgyártással, mészkőbányászással és őrléssel bővítették a termelés profilját, így a vállalat nevét 1955-ben Zala megyei Bánya és Építőanyagipari Egyesülésre változtatták7. 1962-ben a téglatermelés csökkenése, a felvevőpiac hiánya miatt azonban meg kellett szüntetni a tófeji téglagyár üzemelését, nehéz helyzetbe hozva ezzel az ott dolgozókat. Balogh Győző, a Zala Megyei Tanács VB Ipari osztálya és Szabó Tibor, az Építőanyagipari Egyesülés főmérnökei ekkor adták be újítási javaslatukat, amelyben a téglagyár finomkerámiai falburkolólap-gyártó üzemmé történő átalakítását kezdeményezték8. Ajánlották továbbá a virágcserépgyártás és a díszmü-kerámia meghonosítását is. Varga József, a Zala Megyei Tanács Ipari osztályának vezetője, valamint a Zalában maradt építőipari vállalatokból létrehozott Zala megyei Kerámia és Betonáruipari Vállalat vezetői, Kerekes Lajos főkönyvelő és Nagy György 4 Itt mondok köszönetét Czugh Máriának, Czugh János leányának, a tófeji üzem nyugalmazott főtechnológusának, Szőke János nyugalmazott fejlesztő technológusnak, Németh János keramikusművésznek, Novák Lászlónak, az üzem nyugalmazott kereskedelmi osztályvezetőjének, Toplak Tibornénak, az üzem egykori szitalaboránsának, valamint Szépe Ágnes laboránsnak, akik a cikk megírásához segítséget nyújtottak. 5 Téglagyártás Celotti módra. A Celotti család története. In: Zalakerámia Lapozó 2008. II. negyedév http://www.zalakeramia.hu/ admin/data/file/2073_2008_ii_negyede_uv.pdf. (Letöltve: 2015. márc. 18.) 6 Uo. 7 Takács János: Húsz éves a Kerámia és Cserépkályhagyár. 1951-1971. Zalaegerszeg, 1971. 7. p. (Továbbiakban: Takács) 8_Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (Továbbiakban MNL ZML) XXIX. 37. Kerámia és Cserépkályhagyár iratai. Újítások 1962-1970. Újítási javaslat, 1962. okt. 2. Itt jegyzem meg, hogy az MNL Zala Megyei Levéltárában a tófeji kerámiaüzemre vonatkozóan csak újítási iratok találhatók.
