Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)

Balogh Margit: Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése

256

Balogh Margit

házi Szent Margit liliomos, misekönyvet tartó alakját választotta, aki egyszerre szimbolizálta a magyar szenteket és Veszprém múltját, hiszen életét - aminek egy részét Veszprémben töltötte - felajánlotta engesztelésül Magyarországért. A címer felirata: Pannónia Sacra. Szokatlan, hogy József püspök nem szentírási idézetet, hanem olyan jelmondatot választott, amelyben beazonosítható egy országra, jelesül a magyarra történő utalás. A „szent” fogalma ’istenfélő’, ’igaz’ jelentésű, Pannóniát pedig az egyházi hagyomány azonosította a keresztény Magyarországgal. így a Pannónia Sacra istenfélő Magyarországot jelent. Mindszenty ezzel az evangelizációs-lelkipásztori programmal nem kevesebbet üzent, mint hogy ő a Magyarok Nagyasszonyának felajánlott, független Magyarországért él és hal, és hogy ő ennek az országnak egyik főpapja kíván lenni, aki minden magyart ebbe az „országba”, a Pannónia Sacrába akar elvezetni. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy a jelmondat a német katonai bevonulást közvetlenül követő napokban született, és ezt őrzi meg Mindszenty esztergomi érsekként is, immár a szovjet megszállás alatt. A Haza és a katolikus Egyház összefonódott ebben a két szóban, és ahogy eddig is, ez vezéreli majd Mindszentyt teljes hátralévő életében.

1. kép: Zalaegerszegi képeslap, 1940 körül (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Fotótár 9. doboz, Deák Florid albuma)

SttnUUum

t-uhit/am. 1944 móré. 25.

'ttinr/tzrnt/j rJóíSt{

2. kép: Mindszent József szentelési emléklapja

3. kép: Mindszenty püspöki kinevezési bullája, 1944. március 5. (Veszprémi Érseki és Főkáptalani levéltár 1.41. Püspökök, kanonokok kinevezései, pápai engedélyek 134a.)

4. kép: Mindszenty József veszprémi püspöki címere