Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Balogh Margit: Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése
ZALAI MUZEUM 22 2015 247 Balogh Margit Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezése A Szent István-i alapítású veszprémi egyházmegye 1777-től 1993-ig, a Mária Terézia-féle diszmemb- rációtól a magyarországi egyházmegyék határainak legutóbbi rendezéséig, közel 14 ezer négyzetkilométeren feküdt. Mivel a trianoni határok nem érintették az egyházmegyét, ezért az addig átlagos méretű püspökségből a nagyobbak közé került, Eger és Vác után a harmadik legnagyobb kiterjedésű lett. A túlnyomó részben mezőgazdaságból élő hívek 700 ezer körüli számával Veszprém ugyancsak Eger és Vác után következett. Birtokállománya 1945-ben 42.026 kataszteri holdat tett ki, amivel a kalocsai érsekség és az egri főkáptalan mögött állt1. Az egyházmegyét 1939 és 1944 között Czapik Gyula vezette. 1943. május 7-ig, mint megyéspüspök, majd egri érsekként apostoli kormányzó volt 1944. márciusig, tehát az üresedés időtartamára szokatlan módon nem a káptalan választott helynököt. 1944. március 5-én XII. Pius pápa Mindszenty József pápai prelátust, zalaegerszegi apátplébánost nevezte ki veszprémi püspökké2. Meglehetősen sokat, tizenegy hónapot kellett várni erre a kinevezésre, ami azért haladt körülményesen, mert nem volt konszenzus a megfelelő személyben. Mindszenty kinevezése ugyanis egyértelműen a kormányzat és Serédi Jusztinján hercegprímás ellenére történt meg. Hercegprímási ellenérvek Miután 1943. január 28-án elhunyt Szmrecsányi Lajos egri érsek, utóda az addigi veszprémi püspök, Czapik Gyula lett. így viszont a veszprémi püspöki szék vált üressé, s természetesen azonnal megkezdődött a megfelelő utód keresése. Mindszenty Józsefre eleinte sem a kormányzat, sem a nuncius, sem a hercegprímás nem gondolt komolyan. A kormány és a kormányzó szívesebben látott volna a fontos veszprémi egyházmegye élén a rendszer iránt lojálisabb személyt, s nem egy legitimista meggyőződésű, 1 Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések a veszprémi egyházmegyében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk.: Hermann István, Karlinszky Balázs. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár-Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, 2010. 276-278.; Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1996. 232-250. (Megjegyzés: Gárdonyi Máté 41 406 kataszteri holdban adja meg a birtokállomány nagyságát, amely folyamatosan változott. Az általunk közölt adat egy 1945-ben készült összesítésből való. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban: VÉL 1.1.44.a. 2314/1945. Bánáss László apostoli kormányzó adatközlése nagyjavadalmasokról Beresztóczy Miklós VKM miniszteri osztályvezetőnek. Veszprém, 1945. november 12.) 2 A kinevezés körülményeiről, illetve az ugyanekkor esedékes szombathelyi és Csanádi püspöki szék betöltéséről lásd Salacz Gábor: A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között Magyarországon. Argumentum, Budapest, 2002. 184-185.
