Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
226 Bekő Tamás emléktáblán. KA MK Lesir 23., MNL ZML Zegi. Kjb. Lévai Ferenc holttá nyilvánítási ügye. Pk. 603/1923. LÉVAY FERENC (Zalatárnok, 1880. március 1. - Zalatárnok, 1958. december 18.) népfelkelő tizedes. Apja Lévay János földműves, anyja Varga Rozália. Foglalkozása földműves, nős Pálfi Rozáliával (hk. Zalatárnok, 1905. január 22.), kilencgyerme- kes, zalatárnoki lakos. A világháború idején 1915-ben vonult be Nagykanizsára, majd rövid kiképzése után az olasz arcvonalra került. Itt ezrede oldalán részt vett az Isonzó környékén vívott harcokban, ahol 1916 körül súlyosan megsebesült. A családi emlékezet szerint egy eltévedt golyó hátulról a vállába fúródott. A fronton tábori kórházba került, majd felépülését követően mentesült a további harctéri szolgálat alól. Lévai Gábor 84 éves esztergomi lakos szóbeli közlése (2014). (17. kép) LÉVAY JÓZSEF (Zalatárnok, 1877. november 23. - Zalatárnok, 1959. május 14.) népfelkelő gyalogos. Lévay Ferenc testvérbátyja. Foglalkozása földműves, nős Gombos Veronával (hk. Zalatárnok, 1902. február 2.), többgyermekes, zalatárnoki lakos. Világháborús pályafutásáról csak annyit tudni, hogy 1915-ben a győri katonai tartalékkórházban látott el hadi szolgálatot. Innét 1915 júliusában 14 napi szabadságra bocsátották. További katonai előmenetele nem ismert. MNL ZML Zala vármegye alispánjának iratai. Katonai felmentések 1915. 15612/915., Becs Károlyné Lévai Klára zalatárnoki lakos szóbeli közlése. MAGYAR IMRE (Zalatárnok, 1881. november 5. - Vakola, 1959. január 2.) tartalékos huszár. Apja Magyar Ferenc kovács, anyja Pankasz Erzsébet. Foglalkozása földműves, nős Lóránt Máriával (hk. Zalatárnok, 1912. február 18.), kétgyermekes, zalatárnoki lakos. Ragadványneve: Dóri. Tényleges katonai szolgálatra 1902-ben vonult be Szombathelyre, a 11. közös huszárezredhez. 1915 decemberében, mint hadbavonult zalatárnoki lakos, szerepel egy hagyatéki ügyiraton. Későbbi világháborús tevékenysége nem ismert. MNL ZML Börtönnaplók 237/1912., MNL ZML Zegi. Kjb. Magyar Ferenc hagyatéki ügye Pk. 2064/915. MÁLLY GÉZA (Újvárfalva, 1889. május 7. - Hévíz, 1962. április 5.) tartalékos hadnagy. Apja Málly János tanító, anyja Marton Rozália. Polgári foglalkozása elemi iskolai kántortanító, nős Puly Jolánnal (hk. Zalatárnok, 1912. február 6.), kétgyermekes, zalatárnoki lakos. Apósa Puly Enoch Gábor, a község korábbi körjegyzője volt. Egyéves önkéntesi szolgálatát 1910-ben a cs. és kir. kaposvári 44. gyalogezrednél teljesítette. Még a hadba vonulása előtt, 1914. augusztus 5-én előléptették póttartalékos címzetes őrvezetőé, majd behívását követően, 1915. február 28-án, póttartalékos címzetes tizedessé. Harctéri szolgálatát anyaezredének 7. építőszázadában, mint szakaszparancsnok, 1915. augusztus 17-én kezdte meg az olasz hadszíntéren. Itt hősies helytállásáért és az állások kiépítése terén végzett kiváló munkájáért 1916. május 14-én a cs. és kir. VII. hadtest parancsnoka az Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya kitüntetésre terjesztette fel. Július 4-én egyéves önkéntes tizedesből szakaszvezetővé avanzsált. 1917. október 6-tól a 17. kép: Lévay Ferenc gyalogos káplár és családja 1915-ben, Nagykanizsán (a fotó eredetije Juhász Mihályné tulajdonában).
