Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Bekő Tamás: Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914–1918
Zalatárnokiak az első világháborúban, 1914-1918 205 Offiziere, Belohnungsanträge für Mannschaften) gyűjteményei is értékes adatokat rejtenek. Az előbbi fond elsősorban a cs. és kir. hadsereg és az osztrák cs. kir. Landwehr alakulatainál katonáskodó tisztek személyi és szolgálati alapadatait őrzi. Sajnálatos, hogy a minősítési lapok pontos vezetésével 1908 után ismeretlen okból felhagytak, így ezek az okmányok első világháborús adatokat csak ritkán tartalmaznak. A gyűjtés során mindössze két tartalékos tiszt háború előtti szolgálati előmenetelének főbb állomásaira derült fény. Szerencsére a több mint 2 millió kitüntetési felterjesztést tartalmazó irat között ennél jóval több zalatárnoki katonaviselt férfi került látótérbe. Munkám során nagy segítségemre volt a téma egyik legszakavatottabb ismerője, dr. Kiss Gábor főlevéltáros (a Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének jelenlegi magyar munkatársa), akinek fáradhatatlan és mindenre kiterjedő figyelme további veszteségi és hadi érdemjellel kapcsolatos adalékkal gazdagította írásomat. Hadbavonultak és hősi halottak a számok tükrében Az 1910-es demográfiai adatok szerint Zalatárnok népessége az 1897-ben egyesült Oroklán és Vakola kisközségekkel, valamint a főleg gazdasági cselédek által lakott Aszuvölgy, Rókaháza és Terézmajor külterületekkel együtt meghaladta az 1344 főt. Ezzel a lélekszámmal a novai járás 49 települése közül - Lenti és Nova után - Zalatárnok az előkelő harmadik helyet birtokolta. A falu lakói egy szűk iparos réteg mellett főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, házaiknak kétharmadát még mindig a göcseji falvakra jellemző hagyományos zsúpfedeles és gerendából ácsolt boronaépület alkotta. Felekezeti hovatartozás és nemzetiség alapján a községet (az éppen félszáz fő más vallású személytől eltekintve) katolikus hitű, magyar ajkú emberek lakták. A nemek közti arány kissé a férfiak javára billenve, nagyjából 50-50 %-nak felelt meg. Ebből az első világháború kitörésének előestéjén mintegy 300-350 fő körül mozgott a 20-50 éves korú, hadra fogható férfilakosság száma10 11. A bezupált zalatárnokiak többségét a gyalogsági csapattestek, elsősorban a két nagykanizsai alakulat, a város háziezredeként elhíresült 20. honvéd gyalogezred és a zászlajának már korábban is megannyi dicsőséget szerző cs. és kir. 48. gyalogezred állította csatasorba. Néhány lóra termett hadköteles a honvéd és közös huszároknál vitézkedett, míg egyesek a tüzér és egyéb műszaki alakulatoknál szolgáltak. A kutatás jelenlegi állása szerint 210 fő Zalatárnokról származó katona vett részt az első világháborúban". A hadbavonult tárnokiak fegyvernem szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Hadba vonultak a fegyvernem szerint Gyalogság Lovasság Tüzérség Egyéb 156 fő 19 fő 12 fő 23 fő 210 fő 74,3% 9% 5,7% 11% 100% 10 NÉPSZÁMLÁLÁS 1910, 88-89., 514., 778. 11 A gyűjtőmunka során zalatámokinak tekintettem minden olyan személyt, aki helyben született, aki ha más településen látta is meg a napvilágot, de a világháború kitörésekor innét vonult be katonának, illetve a háború után a községben telepedett le vagy itt halálozott el.
