Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 22. (Zalaegerszeg, 2015)
Megyeri Anna: Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején
Fényirdák, fényképészek, amatőr fotográfusok Zalaegerszegen, a dualizmus idején 165 Saly Viktor (1902-1917) Saly Viktor (1877-1917) Szombathelyen született. Leányai elbeszéléséből ismert, hogy édesapja tisztviselő volt, édesanyja meghalt születésekor, édesapját is korán elveszítette. Nagynénje nevelte, aki egy ügyvéd felesége volt. A mesterség fogásait Szombathelyen, Knebel Jenő műhelyében sajátította el. 1902- ben telepedett le Zalaegerszegen, augusztus 24-én a Zala (ma Batthyány Lajos) utcában nyitotta meg az Antal Bélától átvett műtermet, ahogy ezt egy reklámban közölte. Nem tudjuk, hogy az üvegfedeles, ún. napfény műtermet Antal Béla építtette-e, vagy majd Saly Viktor, aki azonnal egy tanonc felvételét is meghirdette a Zalamegye újságban l2°. Hamarosan megnősült, feleségül egy zalaegerszegi iparos leányát kérte, Puer Annát. Saly Viktor az anyakönyv tanúsága szerint 28 esztendős, felesége 27 esztendős, amikor 1905. március 7-én megszületett Ilona Júlia nevű leánykájuk, akit 1906. július 11-én követett a második kisleány, Margit Róza120 121 (88., 89., 90. kép). Harmadik leányuk, Mária 1914-ben született. A család a Galamb utcában lakott, feltehetően az Antal fényképésztől átvett lakásban. A Batthyány utcai műterem mellé már az özvegy építtette fel új lakóházukat 1924-ben122. Fényképezőgépeit és a berendezések egy részét - festett háttereit - leányai szerint Svájcból hozatta. Az egyetlen épen megmaradt, bár gyürődött vászon hátoldalán az „ATELIER MELLER 1905” jelzés olvasható. A 277x234 cm-es háttér a szürke árnyalataival vászonra festett olajkép, balról lépcsőt ábrázol, balusztrádos korláttal, lámpával, jobbról lugassal, mellette cserepes virágokkal123. A műtermi berendezéshez tartozhatott egy csontszínű anyaggal bevont napernyő is124. A múzeumba került fényképezőgépet feltehetően 1911-ben vásárolták Bécsben, mert megegyezik a Carl Ernst 1911-ben kiadott katalógusában ábrázolt „Globus D.” típusú fényképezőgéppel. A műterem berendezése idővel változott, három-négy nagyméretű háttérrel rendelkeztek, általában 10x15 cm-es, később 6x9-es üveglemezre dolgoztak, de korábbról ismert néhány, bizonyára nagyobb méretű lemezről készült tablóképük. Az iskolai tablókép meglehetősen új műfaj a fényképkészítés történetében, bizonyára költséges volt, vidéken a 19-20. század fordulóján jött divatba. Saly Viktor műtermében az egyik legrégebbi képet 1904-ből ismerjük, a Göcseji Múzeum állandó kiállításában látható két, azóta nevessé vált férfiú portréjával: Pais Dezső, aki már Antal Béla műtermében is járt, valamint Grünfeld (Mező) Ferenc, a neves olimpia- és sporttörténész. Az itt bemutatott, 1908-ban készült iskolai tablóképen középre helyezve, ovális keretben az igazgató, Medgyesi Lajos és az osztályfőnök, Vogel Rikárd [Richárd] portréja látható, babérleveles foglalatban, körülötte a diákok arcmásai. Érdekessége, hogy a paszpartu nélkül ránk maradt, 41x30,5 cm-es nagyításon látszik az a textil, amivel az üveglemezt fogták (91. kép). A műterem berendezését idővel változtatták. Sok képen szerepel egy neobarokk, faragott asztal, egy áttört faragású, egyenes támlás szék (92. kép), egy szecessziós kárpitozású nádszék és bojtos szélű textillel bevont nádasztalka (93. kép), egy sarkos, kárpitozott háttámlájú nád karszék, valamint egy áttört háttámlás, kárpitozott szófa (94, 95. kép). Az enteriőrt sokszor kiegészítette egy prém, mely „festőién” elhelyezve fontos eleme volt sok kompozíciónak (96. kép). Idővel, talán még a világháború első évében, 120 ZM 1902. augusztus 24. Leányai arra utaltak, hogy a napfény-műtermet édesapjuk építtette, erre más bizonyíték nincs. 121 ZML XXXIII. lb. Állami anyakönyvről készült mikrofilm. Anyakönyvek 122 MP 1911. március 2. 5. Saly Viktor hirdetése 123 Leltári száma: Történeti tárgyak gyűjteménye, tovább: TOT 1995.7.2. 124 Leltári száma: TOT 1995.7.1.
